A Fidesz alelnöke kijelentette: a tegnap elfogadott jogszabálynak szinte minden területen vannak olyan pontjai, amelyek ellentétesek az alaptörvénnyel. Beadványukban tizenkét rendelkezés megsemmisítését kérik, de abban bíznak, hogy ezek elfogadása esetén a teljes törvényt hatályon kívül helyezi az Alkotmánybíróság.
Pokorni Zoltán kiemelte az egyetemi irányító testületek összetételére és jogosítványaira vonatkozó rendelkezést, amely szerinte súlyosan csorbítja az intézmények autonómiáját. A rektoron kívül ugyanis egyetlen intézményi dolgozó, illetve hallgató sem lehet a testület tagja. Ráadásul az oktatási miniszter felfüggesztheti az egyetemeknek a hallgatók után fizetett normatív képzési támogatást, amennyiben az irányító testület nem alakul meg időben. A késlekedés egyébként a tárcavezetőn is múlhat, ha a szenátus elutasítja az általa delegált minisztériumi jelölteket, és ő a határidő lejártáig nem nevez meg újakat. A politikus szerint ezzel a miniszter gyakorlatilag megbüntetheti az intézményeket, ha nem a neki tetsző jelölteket támogatja. Ez a rendelkezés azért is alkotmánysértő, mert a normatíva megvonásával a hallgatókat sújtják az egyetem mulasztása miatt.
Pokorni kifogásolta azt is, hogy a jogszabály nem szabályozza az alap- és a mesterképzés tartalmát, ahogy azt sem, külön kell-e felvételizni a mesterkurzusra, és ingyenes lesz, vagy fizetni kell érte. A jogszabály ráadásul a jogorvoslati eljárásnál különbséget tesz a hallgatók között aszerint, hogy mikor nyertek felvételt az intézménybe.
A Fidesz szerint ártalmas és veszélyes a kétciklusú képzés azonnali és kizárólagos bevezetése. Úgy látják: fokozatos átmenetre van szükség. Sérelmezik, hogy a törvény 15–25 százalékos forráskivonást tervez a felsőoktatásból azzal, hogy kevesebb hallgató rövidebb ideig tanul az ingyenes kurzuson, a PPP-nek nevezett beruházási modellel húsz évre eladósítja az egyetemeket.
A Magyar Demokrata Fórum is aggályosnak tartja a törvényt. Almássy Kornél, a párt alelnöke is attól tart, hogy a felsőoktatási irányító testületek felállításával sérülni fog az egyetemi autonómia. Kifogásolják azt is, hogy az infrastruktúra- és kollégiumfejlesztések hátrányos helyzetbe hozzák a hallgatókat.
Magyar Bálint ugyanakkor tartja magát ahhoz, hogy alkotmányos a jogszabály. Az oktatási miniszter szerint bővül az intézmények autonómiája, hiszen ezentúl az egyetemek, főiskolák dönthetnek a maradványpénzekről, illetve az előirányzatok átcsoportosításáról.
origo.hu
Ezen a középiskolai kvízen felnőttek is elvéreznek – Ön hány kérdésre tudja a választ?
