Az államfő az AB-hez fordul

Mádl Ferenc az Alkotmánybírósághoz küldte véleményezésre a felsőoktatási törvényt, mert álláspontja szerint a jogszabály több pontja ellentétes az alaptörvénnyel. Az oktatási tárca szerint a köztársasági elnök a törvény lényegi elemeit nem támadta meg.

Mádl Ferenc szerint a törvény egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával, amelyet az alkotmány kiemelten fontos alapjognak nevez. Az államfő úgy fogalmazott: a jogszabály több olyan kérdést is az irányító testületek hatáskörébe utal, amely közvetlenül érinti a felsőoktatási intézményeken belül a tudomány kérdéseit, annak művelőit azonban kizárták testületekből, ezért azok nem valósítják meg a felsőoktatási intézmények tudományos autonómiáját. Az elnök alkotmányellenesnek találta azokat a szabályokat is, melyek a kormányt hatalmazzák fel azon tudományágak meghatározására, amelyekben doktori képzés folyhat.
Mádl Ferenc kifogásolja, hogy a törvény a miniszter bizonyos fenntartói döntéseivel szemben nem biztosítja a bírósághoz fordulás jogát a felsőoktatási intézmények számára. Így az autonómiát és a tudomány művelését érintő döntésekkel szemben jogvédelem nélkül maradnak az intézmények.
*
Végül a jogbiztonságot sértőnek ítélte az államfő, hogy a törvény alapján nem állapítható meg a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény alkalmazhatóságának végső időpontja. Múlt pénteken a Professzorok Batthyány Köre, az Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért és a Védegylet azt kérte az államfőtől, hogy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
A Fidesz már korábban bejelentette, hogy a törvény kihirdetése esetén Alkotmánybírósághoz fordul, mert a jogszabály tizenkét ponton sérti az alaptörvényt. Pokorni Zoltán, a párt alelnöke lapunknak azt mondta: Mádl Ferenc lépését indokoltnak tartja. Hozzátette: a törvény sérti az intézmények autonómiáját, veszélyezteti az egyetemek vagyonát és negatívan érinti a hallgatók jogbiztonságát. A Fidesz bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság az ügy súlyának megfelelően mérlegeli a köztársasági elnök által felvetett kérdéseket.
Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint a köztársasági elnök alkotmányossági aggályai nem érintik a törvényjavaslat legfontosabb elemeit, így a szakmai irányítás szétválasztását a gazdasági irányítástól, ahogy a többciklusú képzés bevezetésére vonatkozó rendelkezéseket sem. Nem találta aggályosnak a finanszírozás új rendjét, és azt sem, hogy a javaslat nem tartalmaz részletes előírásokat a felsőoktatási intézmények szervezeti felépítésére. Hozzáteszik: amennyiben az Alkotmánybíróság egyetért az indítvánnyal, a kifogásolt elemeket az Országgyűlés még ősszel módosíthatja, így a felsőoktatási reform bevezetése nem kerül veszélybe. Az MSZP külön nem kívánt reagálni Mádl lépésére. A törvényt május 23-án fogadta el a parlament 195 igen és 132 nem szavazattal.