Bár a gondolat alapvetően jó, túlságosan elhamarkodott a kétszintű érettségi rendszer bevezetése. A folyamatosan változó tartalmi és formai szabályok miatt sem a diákok, sem a tanárok nem tudtak rendesen felkészülni a vizsgákra – mondta lapunknak Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke. A szakember szerint a kapkodás miatt a feladatok sem azt mérik, amit mérni kellene, különösen igaz ez a humán tantárgyakra. Így például egy csapnivaló helyesíró is simán veheti az akadályt, mivel a helyesírási hibák miatt maximum 15 pont vonható le az összpontszámból. Aki viszont hiba nélkül ír, és jó szövegalkotó, az gyakorlatilag lexikális tudás nélkül is sikeresen leteheti a magyar nyelv és irodalom vizsgát.
A szakszervezet azt is sérelmezi, hogy az érettségiztető tanárok megnövekedett munkájának ellensúlyozására az oktatási tárca aránytalanul kis anyagi forrást rendelt, pedig a tanárok is megérdemelnék, hogy megbecsüljék a munkájukat. Kerpen kijelentette: felszólítják a minisztériumot, hogy a lehető legrövidebb időn belül elemezze az érettségi tapasztalatait, és rendezze azokat a kérdéseket, amelyek negatív következményekkel járnak. A pontszámítási rendszer kapcsán elmondta: egyetértenek Aáry Tamás Lajossal, az oktatási jogok biztosával, aki szerint a jogszabályok felvethetik az idén érettségizők hátrányos megkülönböztetésének gyanúját, amit az idei felvételik után feltétlenül rendezni kell, addig pedig a miniszter keretszám-bővítési lehetősége csökkentheti a hátrányokat.
Sipos János, az Oktatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára szerint a jogszabály 2003 óta rögzíti a közép- és emelt szint érettségi követelményeit. Hozzátette: egészen mások a tantárgyi követelmények közép- és emelt szinten, előbbinél valóban lényegesen kevesebb lexikális ismeretre van szükség, az inkább a tudás gyakorlati alkalmazását méri.
origo.hu
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről
