A kiindulási pont az, hogy ha megfeszülünk, akkor sem tudunk az éves üzemeltetési költségnél nagyobb bevételre szert tenni, holott évente 200 ezer látogató keresi fel a kitűnően megközelíthető műemlékegyüttest – szögezi le Körösvölgyi László, a Gödöllői Királyi Kastély Kht. igazgatója. Szerinte az a legfőbb baj, hogy az állam mint tulajdonos elfelejtkezett arról, hogy kötelezettségei is vannak.
Aki utoljára harminc évvel ezelőtt látta a kastélyt, ma nem ismerne rá. Az épület egyik fele az elmúlt rendszerben szovjet laktanyaként működött, a másik része pedig szociális otthonként, így a több mint 40 esztendő alatt rettenetesen lepusztították hazánk legnagyobb barokk műemlékegyüttesét. Az igazgató úgy látja, hogy az állam és a kht. vezetése között alapvető felfogásbeli különbség feszül. A minisztérium(ok) költségvetésében ugyanis annak idején beruházási tételként külön programként szerepelt a gödöllői kastély, majd „betették a nagy kalapba”, s azóta csak csordogálnak a pénzek. Pedig 1996 és 2001 között helyreállították az épület középső részét, az emeleten megnyitották a királyi lakosztályokat: Ferenc József és Erzsébet királyné berendezett szalonját, dolgozó-, író- és öltözőszobáját, majd a Lipót-szárnyat, amely a kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal tárgyi és társadalmi környezetét tárja a közönség elé. Két esztendeje fejezték be az 1785 körül épült, világviszonylatban ritkaságnak számító barokk színház rekonstrukcióját – mely Magyarország legrégebbi újkori teátruma –, erre még a polgári kormány adott 1,3 milliárd forintot. Tavaly pedig a kastélypark egykori nevezetessége, az 1760-as években emelt királydombi pavilon is látogathatóvá vált: e hatszögletű építményben az itt eredetileg kiállított 54 portré kapott helyet, magyar vezérek és királyok arcképei.
Ez mind szép, ám az épületegyüttes
17 300 négyzetméternyi teljes alapterületéből eddig csak 3000 négyzetmétert rekonstruáltak. A menedzserszemléletű Körösvölgyi – aki a nyolcvanas években a Hungexpo vezérigazgatói posztját is betöltötte – hangsúlyozza, hogy célszerű lenne a teljes építményt felújítani és hasznosítani. Az eredeti elképzelés az volt, hogy olyan komplexumot kell kialakítani, amely nyereséget termel. „Ezzel szemben az állam számos olyan kedvezmény nyújtását tette kötelezővé, amelyet nem kompenzálnak, s ez évente mintegy 60 millió forint bevételkiesést okoz a kastélynak. Nyolc-kilenc eurónál olcsóbban sehová sem lehet bemenni Európában, s mindenért külön fizetni kell. Nálunk 1400 forint egy felnőtteknek szóló jegy, ezenfelül csak a barokk színház és a királydombi pavilon megtekintéséért kérünk belépti díjat” – tájékoztat az igazgató. Mint mondja, abban reménykedtek, hogy olyan konstrukciót tudnak megvalósítani, amely lehetővé teszi egy szálloda felépítését. A lovardából rendezvény- és konferenciaközpontot alakítottak volna ki, a márványistállóból éttermet, az egyik nagy, átriumos kocsiszín lefedésével pedig 1600 négyzetméter nettó alapterületű kiállítási csarnokot, amelyekkel a kastély komplex szolgáltatást nyújthatna. A – 250 férőhelyes – szállodát hátul, a kastély felől nem látható helyen, a nyári lovarda területére képzelték el. Neves külföldi cégek érdeklődtek iránta, az üzemeltetést ugyanis nem vállalná a kht. A kastélyban luxusapartmanokat is kialakítottak volna. Az ausztriai Slosshofba (a Savoyai Jenő által épített kastélyba) is bekvártélyozta magát annak idején a szovjet hadsereg; korábban Ferenc József a hadseregnek adta, s azt az épületet is lepusztították, ám az előrejelzések szerint az országnak évente 300 ezerrel több kulturális turistát jelent a műemlék rendbehozatala, ezért a megvalósítás a várostól, Niederösterreich tartománytól s a központi kormányzattól összesen 66,1 millió eurót kapott – így nemcsak a kastélyt, a majorságot, hanem a franciakertet is egy év alatt helyreállították. A lovardában meghagyták az orosz feliratokat, hiszen az is a történelemhez tartozik. Az elkészült komplexumot május 19-én adták át, az osztrák kancellár jelenlétében.
A kht. vezetése természetesen nem vár mindent az államtól. Amennyire lehetőségei engedik, igyekszik növelni a társaság által kezelt műemlékegyüttes bevételeit. Körösvölgyi László úgy ítélte meg, hogy Ferenc József – a családban csak Sisinek becézett – felesége nemzetközi szinten is olyan népszerű, hogy neve a külföldiek érdeklődését is felkeltse a kastély iránt, ahol Erzsébet királyné összesen csaknem hat évet töltött el. A helyreállított lakosztályok berendezésekor odakerült, Erzsébet tulajdonát képező, illetve általa használt bútorok és tárgyak mellé a kht. hagyatékokból és árveréseken további értékes relikviákat is vásárolt. A bécsi Dorotheum egyik aukcióján Mária Terézia egyik karkötőjét is megszerezte az igazgató.
Körösvölgyi László találta ki öt évvel ezelőtt az Erzsébet életének állomásait nyomon követő, Sisi-útnak elkeresztelt, s egyre nagyobb népszerűségnek örvendő kulturális-turisztikai kínálatot, amely a bajorországi Unterwittelsbachból indul, s Ausztrián át Herenden, Budapesten keresztül ér Gödöllőre, illetve most már két olaszországi helyszín – Trieszt és Merano – is csatlakozott hozzá. A Sisi-út elnyerte a bajor gazdasági miniszter kulturális marketingnagydíját (s a vele járó tízezer eurót). A turisztikai világszervezet, a World Tourism Organization a tíz legszervezettebb út közé négy európait választott be, köztük a Sisi-utat is.
A gödöllői kastélyban egymást követik a – zenei, képzőművészeti, színházi – programok. Nemrég Vásáry Tamás világhírű zongoraművész és karmester adott jótékonysági koncertet. Támogatás hiányában tavaly elmaradt a Barokk kastélynapok című népszerű fesztivál, amely Mária Terézia látogatásának 250. évfordulóján, 2001-ben tízezer látogatót vonzott, ám a tervek szerint a kht. idén augusztusban ismét megrendezi a kastélynapokat.

Ezen a középiskolai kvízen felnőttek is elvéreznek – Ön hány kérdésre tudja a választ?