Eltartottak hazája lehetünk

A jövő évi választások után megalakuló kormánynak csekély mozgástér jut majd, hiszen a lesújtó makrogazdasági adatok mellett a jelenlegi kabinet irányításával most készülő Nemzeti fejlesztési terv is megköti a kezét, s a nagy elosztórendszerek átalakítását sem halogathatja – állítja Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár.

Putsay Gábor
2005. 05. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre dagadó államadósság, magas államháztartási hiány, kiárusított nemzeti vagyon, magántőkével, drágán épülő autópályák. Bármit is hoznak a jövő évi országgyűlési választások, a következő kormánynak mindez erősen leszűkíti a mozgásterét. Mit tehet majd az új kabinet ebben a helyzetben?
– A helyzet valóban nehéz. A makrogazdasági adatok tragikusak. Ráadásul nem mindenben látunk tisztán. Vegyük például az eladósodást. Rengeteg olyan tétel létezik – ilyen például a magántőke bevonása, azaz a PPP –, ami a jövőben fizetési kötelezettségként jelenik meg. Az államháztartás hivatalosan közzétett adataiból egyik sem igazolódott, a kormány pedig különböző könyvelési trükkökkel igyekszik szebbé tenni a számokat.
Ma a magyar gazdaság kettős képet mutat. Valóban van növekedés, és az export is erőteljesen bővül, de az államháztartással óriási problémák vannak, s a kettő elválaszthatatlan egymástól. A kormány azt mondja: emelkedik az ipari termelés, szárnyal a kivitel, a munkanélküliség is kezelhető szinten van, miért riogat az ellenzék azzal, hogy az államadósság és az államháztartási hiány válságba sodorja az országot. Az ellenzék ezalatt kétségbeesetten kongatja a vészharangot. Bizonyos értelemben pedig mindkét fél állítása igaz. Egy adott határon túl az államadósság és az államháztartási hiány növekedése visszahat a gazdaságra. Ezt a határt pedig most lépi át a magyar gazdaság. A GDP éves emelkedése idén már nem négy százalék lesz, hanem három százalék körülire várható. Lassul a gazdaság, kevesebb a bevétel, s ez tovább emeli a hiányt. Bárki kerül is kormányra, nem kerülheti meg az államháztartás és a nagy elosztórendszerek – az egészségügy, a társadalombiztosítás, az államigazgatás, az oktatás, az önkormányzati finanszírozás – átalakítását.
– A kabinet ezzel szemben most száz lépésről beszél…
– A szocialisták különösen kedvelik a százas számot. A száz lépés politikájával az a gond, hogy ezek a lépések túlságosan aprók ahhoz, hogy érdemi változást eredményezzenek az elosztórendszerekben, viszont ahhoz elegendően nagyok, hogy felesleges társadalmi feszültségeket gerjesszenek. A mostani kabinet újraelosztásban gondolkodik. A pártszemináriumokon ezt tanították nekik. De vajon erre van-e szüksége Magyarországnak? Állami gyámságra van-e szüksége a magyar polgárnak? A polgári szemlélet más: felnőtt emberekben és nem gyámoltalan szolgákban, esélyekben, egyéni felelősségekben, versenyben és nem újraelosztott alamizsnákban gondolkodik. Nagy kérdés, hogy mit szeretne az ország: marad-e az eltartottak hazája, vagy olyan gazdaságpolitika mellett teszi le a voksát, amely lehetővé teszi, hogy a lakosság önállóvá váljon. Ugyanakkor az államháztartás állapota nem enged nagyarányú fejlesztéseket. Mivel az államháztartás lehetőségei beszűkültek, csak olyan projektek fejleszthetők, amiket az unió is támogat. Ezért rendkívül fontos a készülő Nemzeti fejlesztési terv. A pártelnöki találkozó után lendületet vett a munka, de úgy tűnik, a hirtelen megtorpanó szocialista lendület esete volt ez is. Az uniós költségvetés ráadásul szintén instabil, mivel a nettó befizetők csökkenteni szeretnék kötelezettségeiket. Mindemellett a Nemzeti fejlesztési terv elkészítésének határideje hazánk számára nem a legszerencsésebb, mert az új kormánynak mindössze két-három nyári hónapja lesz arra, hogy letárgyalja azt az unióval úgy, hogy saját szempontjait is érvényesíthesse a 2007-től 2013-ig tartó hét évre. S csak azt tudja majd megvalósítani, ami ebben a tervben szerepel. Nemigen hiszem, hogy ezenkívül lesz még más fejlesztésre pénz. Ezért különösen a 2007-ben kezdődő költségvetési időszak elején kell a kormánynak nagy összegeket mozgósítani, nem marad tehát számára szabad játéktér más beruházásokra.
– Véleménye szerint mely területeknek kell elsőbbséget élvezniük?
– Az infrastruktúra és a termelőszektor fejlesztése a legszükségesebb. Az a helyzet áll elő, hogy a pártoknak a választási ígéreteikkel is csínján kell bánniuk, mert a kormányalakítók valójában csak azt tudják majd megvalósítani, ami ebben a tervben szerepel. Nagy kérdés tehát, hogy miként tud az új kabinet magának mozgásteret biztosítani, hiszen az elosztórendszerek valódi átalakítása is költség- és időigényes lesz. Az államigazgatás korszerűsítése, karcsúsítása ugyanakkor tágíthatja a büdzsé lehetőségeit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.