Az Országgyűlés 195 igen és 132 nem szavazattal elfogadta tegnap az új felsőoktatási törvényt. A zárószavazás előtti vitában Pokorni Zoltán (Fidesz) bejelentette: a törvény elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A törvény két legfontosabb eleme a bolognai rendszer bevezetése és az infrastruktúra-fejlesztési program megvalósítása. A bolognai rendszer átalakítja a képzés struktúráját. Az egyetemisták az első három évben alapképzésben vesznek részt, amelynek teljesítése után diplomát kapnak. A legjobban teljesítő fiatalok – az alapképzésben részt vevők harmada – felvételt nyernek a kétéves mesterképzésre. Az utóbbi kurzust elvégzők diplomája magasabb fokú lesz, mint azoknak az oklevele, akik csak alapképzésben vettek részt. A jogszabály értelmében 2006 szeptemberétől – néhány szak kivételével – csak ilyen képzések indulnak majd.
A törvény másik fontos eleme az úgynevezett PPP-program. Ennek lényege az, hogy magánbefektetők saját pénzükből és hitelből építik fel, illetve korszerűsítik az új kollégiumokat és egyetemi épületeket, majd húsz éven keresztül bérleti díjat szednek a használatért az egyetemektől. A két évtizedes futamidő alatt az iskolák a befektetett összeg háromszorosát fizetik vissza a vállalkozóknak, majd az ingatlan értékének egy részéért megvásárolják az épületeket.
A parlament második kísérletre elfogadta a május 9-ét Európa-nappá nyilvánító törvényjavaslatot. A tervezetre 192-en szavaztak igennel, 2-en tartózkodtak, ellenszavazat nem volt, mivel az ellenzék képviselői nem nyomtak gombot. A T. Ház megszavazta az Állami Számvevőszék 2004-es tevékenységéről szóló jelentést. Elutasította viszont azt a módosítást, amely szerint az 1990. február 15. előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő, valamint e szervek alkalmazásában álló személyek személyes adatai nyilvánosak lettek volna. Az indítvány kétharmados többséget igényelt volna, ám csak 191-en szavaztak igennel, 130-an nemmel, heten pedig tartózkodtak. A T. Ház szintén elutasította ezzel összefüggésben az MDF javaslatát, amelyet a Fidesz is támogatott. Az indítvány mondta volna ki, hogy azon személyek neve is legyen nyilvános, akik az elmúlt rendszerben az állambiztonsági jelentéseket megkapták, illetve olvasták. Elfogadták Tállai András (Fidesz) és Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) közös törvénymódosítását, amely szerint hatszáz, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét egyedül nevelő özvegy juthat hozzá az özvegyi nyugdíj teljes összegéhez.
– Annak ellenére, hogy 2002-ben még az egyik kormánypárt egységes 18 százalékos adókulcsról beszélt, a magánszemélyek és a vállalkozások is azzal szembesülhettek a napokban, hogy adóemelésekre került sor – közölte Varga Mihály napirend előtti felszólalásában. A fideszes politikus szerint a kabinet sem a belföldi gazdasági elemzők figyelmeztetéseire, sem az ellenzék észrevételeire nem figyel oda, éppen ezért a képviselő a nagy nemzetközi pénzintézetek Magyarországra vonatkozó negatív előrejelzéseire hívta fel a figyelmet. – Mások mellett a JP Morgan és a Meryll Lynch is a gazdaság növekedési ütemének visszaeséséről, az államháztartás aggasztó hiányáról és az államadósság kezelhetetlen mértékéről beszél, miközben bírálják a Központi Statisztikai Hivatal számítási módszereit, amely manipulálni próbálja a makrogazdasági adatokat – vélekedett a politikus.
Veres János elismerte, hogy a gazdasági fejlődésnek is vannak kockázatai, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az ellenzék a valóságosnál sötétebb képet fest a gazdaság helyzetéről. A szocialista politikus elmondta, csak a magasabb jövedelműeket érintheti kedvezőtlenül a múlt héten lezárult adóbevallás, mert ők az arányosabb közteherviselés jegyében kedvezményektől estek el. A száz lépés programjának 21 egészségügyi intézkedésével kapcsolatban interpelláltak tegnap fideszes képviselők. Frajna Imre arra volt kíváncsi, hogy miért ígér oda is sürgősségi osztályt a kormány, ahol már van. Csak nem azért, mert ezt képes lesz teljesíteni? – kérdezte. Varga Mihály azt firtatta, hogy a nagyszabású tervek mellett miért vannak csődben a kórházak, mint például a karcagi. Rácz Jenő egészségügyi miniszter szerint a fő kérdésekben nincs nézeteltérés a kormány és az ellenzék között. A 2002-es választási ígéretekre kitérve azt mondta: most cselekvési terv készült, és nem az illúziókat veszik számba. Idézte az egyik napilapot, amely szerint „a 21 lépés színtiszta lopás”, majd feltette a kérdést: miért nem segítenek? Egyik fideszes képviselő sem fogadta el a miniszteri választ.
A parlamentben letette az esküt Firtl Mátyás fideszes képviselő, akit az Európai Parlamentben mandátumot szerző Szájer József helyére választottak meg elsöprő többséggel Sopron és környékének lakói.
Vizsgálódnak. Az Országgyűlés 309 igen, az MSZP-s Juhász Ferenc és az SZDSZ-es Gulyás József nem szavazatával és 5 tartózkodás mellett létrehozta az Apró–Gyurcsány-érdekkör meggazdagodását vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottságot. A testület elnöke Szijjártó Péter (Fidesz), alelnöke pedig Csiha Judit (MSZP). Az Orbán család meggazdagodását vizsgáló bizottság vezetője az MSZP-s Molnár László, alelnöke Répássy Róbert (Fidesz). A Zwack-bizottság elnöke Font Sándor (Fidesz), alelnöke Kóródi Mária. (SZDSZ).
