A tizennégy oldal terjedelmű ítélet szerint nem könnyű eldönteni, hogy bejelentés nélküli, jogellenes tüntetés zajlott-e 2002. július 4-én a Parlament előtt, vagy pedig olyan megmozdulás, amely tudomásul vett demonstráció része volt. A Kossuth téren ugyanis egy magánszemély az országgyűlési választások után egy héten át éhségsztrájkot folytatott, tiltakozva a szavazólapok megsemmisítése ellen. Július 4-én reggel több ezer budapesti lakos az Erzsébet hídon demonstrált, hasonló okból. Miután a rendőrség leszorította a tömeget a hídról, jó néhányan a Parlament elé mentek, és csatlakoztak az éhségsztrájkoló magánszemélyhez. A rendőrség este feloszlatta a tüntetést.
A bíróság szerint amennyiben két tüntetésnek tekintenénk a magánszemély és a hídról érkező tömeg megmozdulását, azt kellene mondani, hogy a tömegoszlatás jogszerű volt. A hídi demonstrációt, majd az onnan érkezők Kossuth téri jelenlétét ugyanis nem jelentették be. A bejelentés nélküli demonstrációt pedig a gyülekezési törvény szerint a rendőrségnek fel kell oszlatnia. Ha pedig a történteket úgy értelmezzük, hogy a hídról ide vonuló tömeg csatlakozott az éhségsztrájkoló tüntetőhöz, akkor jelenlétük elvben jogszerű lenne ugyan, ám a tömeg mérete miatt a gyakorlatban nem az. A magánszemély akciójához legfeljebb 500 szimpatizánst vártak. A több ezer fős tömeg zavarta a közlekedést a környéken. Emiatt – bár a létszámtól való eltérés önmagában nem lenne ok – a tömeget fel kellett oszlatni, hiszen a közlekedés akadályozása esetén a rendőrség nem járulhat hozzá a demonstráció megtartásához. Így – jogértelmezéssel – arra a következtetésre jutott a bíróság, hogy a tömeget fel kellett oszlatni 2002. július 4-én.
A tüntetők jogi képviselője még nem tudott válaszolni arra, kérik-e az ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól.
origo.hu
Jó hírek érkeztek Parajdról: a vendégeket hamarosan a megszokott élmény várja
