Drága a magyar eper a szezon elején, ami nem a termelők hibája. A gazdálkodók egy része a nagyon alacsony felvásárlási árakra panaszkodik. Kilónként 400 forintot kínálnak a terményért a felvásárlók, ami meglehetősen kevés a fólia alatt termelt korai eperért. Különösen úgy, hogy a fogyasztóknak – igaz, származási és vásárlási helytől függően – 650–1300 forintot kell fizetniük egy kilogrammért. A termelők szerint most 700-800 forint lenne a reális felvásárlási ár, ami később csökkenhetne. Az olcsóbb eper ideje június eleje; a szezon akkor indul, amikor a szabadföldi áru megjelenik a piacon. Annak ellenére, hogy az eperrel sok gond és munka van, a termelők szerint nincs igény a minőségi hazai gyümölcsre, mert a fogyasztók a szezon elején gyakran megelégednek az olcsóbb, gyengébb minőségű importáruval is.
A Tescóban jelenleg csak spanyol eper kapható, amelyből fél kilogramm 229 forintba kerül – tudtuk meg Danks Emese marketingigazgatótól.
*
Folytatás az 1. oldalról >
Az ok egyszerű, a hazai eper beszerzési ára kilogrammonként ezer forint. A hazai terméssel várhatóan két hét múlva találkozhatnak a vásárlók a Tesco áruházaiban, amikor kiegyenlítettebbé válik a hazai termelés – közölte az áruházlánc képviselője, aki azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy milyen áron kínálják majd a magyar portékát.
Másképp látja a helyzetet Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szövetség főtitkára. A szakember úgy véli: a magyar fogyasztók az idén először döbbentek rá arra, hogy az itthon termelt eper jobb ízű és biztonságosabb, mint a spanyol, és ezért hajlandók a különbséget is megfizetni.
A külföldi szamócát átlagosan négy-öt nappal korábban szedik le, mint a hazait. Az ízanyagok az érési idő végén épülnek be a gyümölcsbe. Az árkülönbség tehát nem azért alakult ki, mert a szezon elején járunk, hanem azért, mert a hazai termés minősége jobb. Lux Róbert szerint a magyar áru piaca növekedni fog, és a szövetkező termelők is reagálnak a kereslet változására: magasabb áron, egyenesen a láncoknak értékesítik majd a portékát.
Tavaly 1400-1500 tonna külhoni eper érkezett hozzánk, miközben csak 200 tonnát exportáltunk. Ez a mérleg csak első látásra rossz, mert ha figyelembe vesszük, hogy itthon mintegy 7,5-8 ezer tonna eper termett, és annak nagy része itthon fogyott el, akkor már nem is olyan kedvezőtlen ez az arány – állapította meg a főtitkár. Lux Róbert meglátása szerint az import mennyisége a jövőben növekedhet. Mindemellett a feldolgozás terén sem állunk jól, van még tennivalónk. Ma a piac megköveteli, hogy sok raklapos vagy egész kamionokat megtöltő szállítmányokat indítsanak útnak a termelők. Ezt egyedül nem lehet megvalósítani. Összefogás kell hozzá. Nem véletlen, hogy a tavaly alakult termelői szervezetek közül tíz érintett a szamócatermelésben – tette hozzá a főtitkár.
A tavalyi meggymizéria – ami a hazai piac összeomlásával járt – megismétlődésének kivédése érdekében a szakmai szövetség tárgyalásokat folytat német, cseh és lengyel termelőkkel egy kulturált, elfogadható árakkal dolgozó meggypiac kialakításáért, ahol a termelők is megtalálják számításukat. A tavalyi év bebizonyította, hogy a nyomott ár nem eredményez forgalombővülést és nem szolgálja a piaci érdekeket sem – jelentette ki Lux Róbert. A hazai meggytermelők számára az étkezési minőség jelent kiugrási lehetőséget.
Támogatás helyett hitel?
A Sikeres Magyarországért elnevezésű program keretében a közelmúltban vált hozzáférhetővé a negyvenmilliárd forint értékű, három alprogramból álló, önrészt igénylő agrárhitelcsomag. Ezáltal beruházási, feldolgozóipari hitelekhez juthatnak a fiatal agrárvállalkozók és a mezőgazdasági termelők – jelentette be tegnap Gőgös Zoltán, az MSZP agrár- és vidékfejlesztési munkacsoportjának tagja. A képviselő hozzátette: a program elindítását az indokolta, hogy a gazdálkodók az Agrár-, Vidékfejlesztési Operatív Programhoz (AVOP) képest egyszerűbben hozzájussanak a támogatásokhoz. A bejelentés kapcsán közleményt juttatott el lapunkhoz a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője. Lengyel Zoltán ebben felszólította a kormányzatot arra, hogy hagyjon fel a termelők folyamatos kényszereladósításával. A hitelprogramban meghirdetett célok kísértetiesen hasonlítanak az AVOP-ban szereplő pályázati jogcímekre. – Sikeresebbek lehetnénk, ha a kormányzat ugyanezzel a lendülettel magát az AVOP-ot és más EU-pályázatokat népszerűsítené, és arról számolna be, hogy a gazdák pályázati pénzekkel, nem pedig hitelek felvételével képesek érvényesülni – mutatott rá a politikus.
