A közvélemény gyakorta felveti, miért tart évekig egy-egy nagy bűnper lezárása a fővárosban. Kifogásolják azt is, hogy a végén olykor csak jelképes büntetést szab ki az igazságszolgáltatás. Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság (FB) Büntető Kollégiumának vezetője lapunknak azt mondta, valóban méltánytalan, hogy valaki hosszú ideig álljon büntetőeljárás alatt. A legtöbb megyében sokkal kevesebb idő kell a hasonló ügyek eldöntéséhez. A fővárosban ugyanakkor nemcsak később szabják ki a büntetést, de enyhébben is ítélkeznek. Az időmúlás ugyanis enyhítő körülmény. Az ilyen szankció épp a hosszú eljárás okozta kellemetlenséget kompenzálja.
Szinte a rendszerváltozás óta gond, hogy a Fővárosi Bíróság sokszor csak hosszú idő után hirdeti ki az ítéletet a gazdasági és a büntetőügyekben. Mint Frech Ágnes kollégiumvezető elmondta, jelenleg ezerötszáz olyan büntetőperük van, amelyekben másodfokon járnak el, vagyis a kerületi bíróságok megfellebbezett ítéleteit bírálják felül. Első fokon háromszázötven pert tárgyalnak. Ezek az ügyek nagyon bonyolultak – emberölési és a legsúlyosabb gazdasági bűnügyek kezdődnek a Fővárosi Bíróságon.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tavaly októberben határozott arról, hogy a hatalmas ügyhátralékkal küszködő Fővárosi Bíróság másodfokú ügyei közül hatszázat – köztük kétszáz büntetőpert – átad a 2003. júliusa óta működő három ítélőtáblának. Természetesen a kerületekből érkező megfellebbezett ügyekről van szó.
Frech Ágnes szerint a kétszáz bűnügy lényegében egyetlen büntetőtanácsuk ügymennyiségének felel meg. Az FB kilenc másodfokú tanácsa ugyanis évek óta kétszázötven-háromszáz pert intéz egyszerre. A táblák közreműködése tehát csak kismértékben segítheti a hátralék feldolgozását.
A segítség elfogadása egyébként további terheket ró a Fővárosi Bíróságra. A szegedi tábla bírái a nekik átadott ügyekben Budapesten tartják a tárgyalásokat és a tanácsüléseket. A pécsi bírák egy része ugyanígy jár el. Tárgyalótermet kell tehát biztosítani részükre, ami nem kis feladat, a Markó utcai épület ugyanis hihetetlenül zsúfolt. Gépírót, fogalmazót is az FB ad a tárgyalásokhoz.
A Szegedi Ítélőtábla kilencven büntető- és száz polgári ügyet vett át a Fővárosi Bíróságtól, az OIT korábbi határozata alapján ezeket június 30-ig kellene elintézniük. A bűnügyek közül húszat, a polgári, gazdasági perek közül pedig negyven-negyvenötöt nem tudnak befejezni a megadott időre. Heidrich Gábor elnök levélben javasolta az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, hogy a határidőt az év végéig hosszabbítsa meg. A bírósági vezető lapunknak elmondta, a húsz büntetőügy között van néhány nagyon súlyos, bonyolult eset.
A szegedi táblabírák Budapestre utaznak, hogy ellássák itteni feladataikat. Az ítélőtábla elnöke szerint az eljárásjogi törvényből szerintük a helyszíni ügyintézés következik. Az Európai Unióban a törvényes bíróhoz való jog azt jelenti, hogy a bírónak az illetékes bíróság székhelyén – jelen esetben Budapesten – kell ítélkeznie.
Hetente egy alkalommal 19 szegedi táblabíró utazik a fővárosba – tudtuk meg. Teljes bírói tanácsok ülnek kocsiba a tárgyalási napokon, este pedig visszatérnek Szegedre. Ennek az elnök szerint azért van jelentősége, mert bár a bírákat személy szerint „rendelte ki” erre a szolgálatra az OIT, a feladat ellátása után az ítélőtábla felszámítja a ráfordításait. Ez főként a közlekedési költségből, az üzemanyag árából és a napidíjból áll majd. Utóbbi összeg kisebb akkor, ha a bírák otthon töltik az éjszakát. Heidrich Gábor szerint a szegedi tábla két adminisztrátort is ad az ügyintézéshez, ők azonban saját bírósági épületükben, a tábla költségén dolgoznak.
Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke úgy látja, nem elegendő, ha csupán a táblák segítik a fővárost. Annyi ügyet ugyanis nem tudnak átvenni, hogy azzal naprakésszé tegyék az FB ügyintézését. A hátralék csak úgy tüntethető el, ha feldolgozásában az arra képes megyék is részt vesznek. Lábady Tamás azt gondolja, hogy a szolidaritás és az ügyfelek kiszolgálása jegyében öt-nyolc megye vállalhatna fővárosi ügyeket, mert nincs több perük, mint az eredetileg felállított három táblának.
A Pécsi Ítélőtábla harminc büntető- és nyolcvan gazdasági, polgári pert vett át a fővárostól. Várhatóan mindegyiket befejezik június végéig. A büntetőtárgyalásokat Pécsett tartják. A polgári ügyeket részben Pécsett, részben Budapesten intézik. Egyes ügyekben tehát az ügyfeleknek és a jogi képviselőknek kell utazniuk, de többletköltségeiket kérésre megtérítik. Ilyen igény azonban még nem volt.
Lábady Tamás szerint a mostani segítség csak tűzoltás. A táblaelnök úgy gondolja, végérvényesen meg kell szüntetni az elmaradást a fővárosban, majd meg kell vizsgálni, miként előzhető meg az újabb hátralék felhalmozása. Ennek vizsgálata és a megoldás megtalálása azonban már az OIT feladata – tette hozzá. A pécsi elnök lapunknak kifejtette: nem fogadható el, hogy a táblák hosszabb távon a hátralékok feldolgozására fordítsák kapacitásuk egy részét. Emlékeztetett rá: a 2003 júliusában munkába állt fővárosi, szegedi és pécsi táblabíróság az elmúlt időben heroikus munkát végzett. Saját teendői mellett feldolgozta a Legfelsőbb Bíróság két-három éves hátralékának nagy részét, most pedig a Fővárosi Bíróságnak segít.
A Fővárosi Ítélőtábla elnöke, Lukács Zsuzsanna már egy korábbi tájékoztatóján, ez év márciusában azt mondta: reméli, egyszer eljutnak oda, hogy csak a saját feladatukat kell ellátniuk. Az elnök ugyanakkor elismerte a segítség fontosságát. A fővárosi tábla kétszázhúsz polgári, gazdasági és nyolcvan büntetőügyet intéz el a Fővárosi Bíróság helyett.
Az fb munkatársai 2004-ben
Munkakör engedélyezett tényleges
Bírák 702 681
Titkárok 117 105
Fogalmazók 106 118
Tisztviselők 888 888
Írnokok 446 446
Fizikaiak 261 259
Összesen: 2520 2497
Monstre perek a fővárosban
1. Szabadi Béla ügye: A több mint 2,5 milliárd forint „elkövetési” értékű ügyben 2002 és 2005 között négy vádirat érkezett a bíróságra 230 kötetnyi irattal. Eddig 43 tárgyalás volt. A tanúk száma 170.
2. Princz Gábor pere: A vádirat a 141 kötetnyi irattal együtt 2003. június 26-án érkezett a bíróságra. Az FB eddig 17 tárgyalást tartott. A 36 milliárd forint elkövetési értékű ügyben 32 tanú kihallgatását tervezik.
3. Vecsési számlagyár: Az 53 vádlottas ügy 81 kötetnyi bűnügyi iratait a négy vádirattal együtt 2003. június 30-án vette át a bíróság. Tárgyalás még nem volt a 46 vádpontot tartalmazó ügyben.
4. Energol-ügy: A 6,35 milliárd forint kárösszegű, 19 vádlottas perben 2003. január 30-a óta 72 tárgyalást tartott a bíróság. Az olajos bűncselekményt a vád szerint 1996–97-ben követték el.
Átállás zökkenőkkel. A megyék és a főváros között meglehetős feszültség van már évek óta, újabban pedig más tényezők is terhelik az igazságszolgáltatást. Egyes budapesti bírák úgy érzékelik, hanyagnak, lassúnak bélyegzik őket, holott a budapesti és a megyei ügyek súlyát és jellegét egészében véve össze sem lehet hasonlítani. A megyékben viszont azt mondják, talán féltékenyek rájuk s jutalmaikra a budapestiek, hiszen több vidéki bíróság hátralék nélkül dolgozik. Mások szerint egyes táblabírák talán nem veszik jó néven, hogy átmenetileg „lefokozzák”, megyei ügyek elintézésével bízzák meg őket. Némelyik kerületi bíróság legalábbis ennek tudja be, hogy az ítéleteit „vendégként” felülbíráló táblabírák egy sor döntésüket hatályon kívül helyezték – a kerületeknek új eljárást kell lefolytatniuk. Annak következményeivel is most szembesülhetünk, hogy a Legfelsőbb Bíróságról a táblákra áthelyezett szakemberek egy része nem önként vált meg korábbi munkahelyétől. Elgondolkodtató az is, hogy a Fővárosi Bíróságról egyetlen büntetőbíró sem kerülhetett tanácselnöknek a fővárosi táblára. A hivatásszerűen tárgyalásra járó külső szemlélő azt látja: régóta nem tapasztalt feszültség izzik időnként a tárgyalótermekben. Máskor a bizonytalanság válik szinte kézzelfoghatóvá. Ez semmiképp sem segíti a zökkenőmentes átállást, az új szisztémának megfelelő, kiegyensúlyozott ítélkezést.
