Úgy tudom, annak idején hosszú éveken át a Magyar Televízió munkatársa volt.
Videóvágóként kezdtem, azután „külpolos” lettem. Késõbb fõként kisebbségi mûsorokat készítettem. 1995-ben aztán feleségemmel, a szintén televíziós Nyerki Zsuzsával megalapítottuk saját cégünket, a Media Hungaryt.
És belefogtak az elsõ Media Hungary konferencia szervezésébe.
Akkoriban ugyan még nem indult el a két országos kereskedelmi televízió, de láthatóak volt már más adók – például a Szív Televízió, a Top Televízió – mûsorai. Egyre több produceri iroda jött létre, megszületett, majd egy évvel késõbb életbe lépett a médiatörvény, vagyis számos, az elektronikus médiát érintõ változás következett be, amelyek szükségessé tették egy olyan rendezvény életre hívását, ahol elõadások, kerekasztal- beszélgetések keretében a médiában dolgozó szakemberek kicserélhetik a véleményüket, értelmezhetik a változásokat.
Minden évben új témákkal foglalkoznak, vagy akadnak visszatérõ kérdések is?
Rendszeres vita tárgya a közszolgálatiság mibenléte. Ezen kívül eddig minden alkalommal foglalkoztunk a hatásvadászat jellemzõivel, illetve azzal, hogy milyen technikákkal lehet a legnagyobb nézettséget elérni.
Az idei konferencia mottója a közszolgálatiság újrafogalmazása a digitális forradalom küszöbén. Ezek szerint hatalmas változás van készülõben?
Olyan jellegû „õsrobbanásra” számíthatunk az elektronikus médiában, amilyen az írott sajtóban már csaknem tíz évvel ezelõtt bekövetkezett. A digitalizációnak köszönhetõen a közeljövõben telefonkábelen keresztül akár több száz televíziós adót is foghatunk az otthonunkban. Sõt, eltûnnek a határvonalak televízió, rádió és az internet között. A technika odáig fejlõdött, hogy számítógépen, mobiltelefonon, sõt karórán is lehet televíziót nézni. Vagyis eddig elképzelhetetlen mennyiségû médiafelület jut rövidesen az intim környezetünkbe.
Vajon mit tesz majd a potenciális nézõ, ha szembesül az irdatlan televíziós dömpinggel?
A felmérések azt mutatják, hogy egyre kevesebben lesznek kíváncsiak a komolyabb hangvételû mûsorokra. Sokkal nagyobb igény lesz a szórakoztató jellegû adásokra. Mark D. Pesce, Ausztráliában élõ médiaszakember, a konferencia egyik meghívottja szerint a közszolgálati adóknak tovább csökken a már amúgy is alacsony nézettségük. Charles Fletcher angol médiakutató – szintén a Media Hungary vendége – véleménye is hasonló: a rengeteg tematikus telvízió miatt a közszolgálati adó informáló, oktató szerepe teret veszít. A nézõk döntik el, hogy milyen adásokból akarják megszerezni a világban való tájékozódáshoz szükséges információkat. Egyáltalán, akarják-e?
Jó lesz az, ha mindenki szabadon válogathat jobb, rosszabb mûsorok között, és még egy némileg irányadó közszolgálati csatorna sem nyújt támpontot a televíziót nem feltétlenül okosan használó nézõnek?
Hogy jó lesz-e, nem tudom. A konferencia egyik vitatémája mindenesetre az, hogy mekkora a mindenkori állam felelõssége a tekintetben, hogy az emberekben megmaradjon az igény arra, hogy tisztában legyenek a környezetükben történõ eseményekkel. Vagyis, hogy meghallgassák, megnézzék, elolvassák a híreket, és ne csak a könnyen fogyasztható mûsorokra legyenek kíváncsiak.
Meg lehet jósolni, mondjuk a nyugati országokban végzett felmérések alapján, hogy Magyarországon milyen típusú mûsorok maradnak majd életben?
Ma már nem lehet azt mondani, hogy mivel öt évvel ezelõtt így volt Angliában, ezért valószínûleg jövõre nálunk úgy lesz. Anynyival nem tartanak elõbbre a nyugati államok… Az azonban bebizonyosodott, hogy ami külföldön siker, nem feltétlenül számíthat érdeklõdésre nálunk.
Mikor válik általánossá Magyarországon a digitális televíziózás?
A szakértõk szerint négyöt év múlva, de én kevesebbre, két-három esztendõre számítok. Azoknak, akik két televíziós adón nõttek fel, még most is szokatlan, hogy húsz, harminc adó kínálatából válogathatnak.
Õk hogyan fogják megszokni a száz adót és a televízió internetes eszközként való használatát?
A mai világ nagyon gyorsan változik. Meg kell tanulnunk vele együtt változni. Sõt. Mindennek meg kell találni a pozitív oldalát.
A digitalizáció elterjedésével gondolom, jóval több újságíró jut munkához…
Valóban, hiszen a médiafelület megnövekedésével jóval több orgánumban kapnak majd megnyilatkozási lehetõséget az újságírók. Versenyhelyzet lesz, amelyben csak azok az internetes újságok, azok a televíziók maradnak életben, amelyek minõséget nyújtanak mind a tartalmat, mind a kivitelezést illetõen, és, persze, jó lesz a reklámjuk.
Mit vár az idei Media Hungary konferenciától?
Azt, hogy sikerül meggyõzni a szakmát, hogy a digitalizáció jegyében zajló médiaforradalom jóval közelebb van, mint gondolnánk. Annyira azonban még nincs közel, hogy ne lehessen idõben „meglovagolni”. Ha az újságírók felismerik a digitalizációban rejlõ lehetõségeket, akkor kijelenthetjük, megvan az új cél, az új irány.
origo.hu
Menczer Tamás keményen odaszólt Kulja Andrásnak
