Január 1-jétől négyszázalékos egészségügyi hozzájárulást kellene fizetni a tőke- és osztalékjövedelmek, az árfolyamnyereség, az ingóságok eladásából származó jövedelem, illetve az ingatlan bérbeadása után – mondta László Boglár kormányszóvivő tegnap a kabinet ülése után. A befizetett járulék nem haladná meg egy évben a 400 ezer forintot. Ha valaki ezt a határt eléri, akkor már nem kell járulékot fizetnie az adott évben. Ma a minimálbér 30 százalékától fizetnek járulékot a megbízási díj, a választott tisztségviselők díjazása, illetve a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységek után. Szeptember 1-jétől ezek a jövedelmek is teljes mértékben járulékkötelesek lesznek, kivéve a szerzői jogdíjat.
A kormány meg akarja teremteni az úgynevezett nemzeti kockázat közösséget. A hajléktalanok, a fogvatartottak, a mezőgazdasági őstermelők, az eltartottak és a jövedelemmel nem rendelkező családtagok után a költségvetés utalja át a minimálbér kilenc százalékának megfelelő egészségbiztosítási járulékot. A családi pótlékban részesülők után a minimálbér felének kilenc százalékát, egyetemi, főiskolai hallgatók esetében pedig a minimálbér háromnegyedének kilenc százalékát fizeti majd a költségvetés az egészségügyi alap számára.
*
László Boglár kifejtette: a nyugdíjbiztosítási alap törvényben előírt nullszaldós egyenlege idén csak úgy tartható, ha a költségvetés átutal 187,2 milliárd forintot, továbbá pótolja a nyugdíjreform miatt kieső 211,2 milliárd forintnyi járulékbevételt. Az egészségbiztosítási alap ez évi tervezett hiánya 341,3 milliárd forint. A most elhatározott intézkedések hatásáról a szóvivő elmondta: tízmilliárdos nagyságrendű többletbevételt várnak.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára kijelentette: a négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás lényege, hogy az is vegye ki a részét a közteherviselésből, aki eddig megkerülte az egészségügyi járulék fizetését, ugyanakkor igénybe veszi az ellátást – mondta. – Egyik nagy gondja a magyar egészségügynek, hogy viszonylag kevesen fizetnek járulékot, de minden állampolgárt ellátnak. Összesen 3,7 millió ember fizet egészségügyi járulékot, ezen belül egymillió minimálbér után – mondta.
Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter az új családtámogatási rendszer kapcsán beszámolt a Nagycsaládosok Országos Egyesületével folytatott megbeszéléséről. Elmondta: a kormány hajlandó arra, hogy bár nem törlik el a kedvezmények igénybevételének felső határát, ám azt háromnál több gyermek esetében félmillió forinttal megnövelnék.
A gyes, illetve a gyed emelésére vonatkozó kérésről kifejtette: ez költségvetési kérdés, most nincs erre lehetőség. A miniszter aszszony kérdésre válaszolva elmondta: idén 312 milliárd forintot költenek gyermek- és családtámogatásra, jövőre ennél 37 milliárd forinttal többet terveznek.
A kormány tegnap 456,6 millió forintos keretösszegű vissza nem térítendő támogatást hagyott jóvá a vihar- és árvízkárok érintettjei számára.
Megadóztatják az árfolyamnyereséget? A tőzsdei árfolyamnyereség-adó ismételt bevezetésén dolgozik a Pénzügyminisztérium – értesült lapunk. Az adó kivetésének célja, hogy ellensúlyozni lehessen a miniszterelnök által bejelentett családipótlék-emeléssel járó kiadásokat. (Sz. E.)
„A zsebekben turkálnak”
Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője úgy reagált a kormány döntéseire: „Gyurcsány Ferenc és kormánya már megint az emberek zsebében turkál. Kiderült újra, az a sok szép szó, ami az adócsökkentésről szól, nem volt igaz, a kormány hazudott.” A frakció szóvivője szerint az ingóság eladásából származó jövedelmek után fizetendő négyszázalékos befizetés „nem nevezhető másnak, mint új adó bevezetésének és adóemelésnek”. Mint mondta, az ingóságeladást terhelő befizetéssel az a baj, hogy az emberek többségét érinteni fogja, mivel érvényes lesz „az egyszerű bútoreladástól a kutyaeladáson keresztül a gépkocsieladásig”. A politikus szerint az ingatlan-bérbeadás utáni új adó bevezetése azért aggályos, mert azt a bérbeadók áthárítják majd a bérbevevőkre, így drágul a lakhatás. Halász János szerint új adó bevezetése helyett inkább olyan javaslatok elfogadására lenne szükség, mint a hónapok óta a parlament előtt fekvő, a Fidesz által beterjesztett átfogó adó- és járulékcsökkentő javaslat.
