Egyelőre megállíthatatlanul zuhan az értékesített autók mennyisége az országban. Az év első három hónapjában 41 910 személygépkocsit és terepjárót adtak el a piacon. Ezzel szemben a tavalyi év ugyanezen időszakában 45 243 darabot, tavalyelőtt pedig 47 267 darabot értékesítettek a kereskedők. Gablini Gábor, a ma éves közgyűlését tartó Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: az értékesített gépkocsik 90 százaléka a mini és az alsó középkategóriába tartozik. A kis autókat vásárolók pedig rendkívül érzékenyek az árakra. Hitelképességük gyenge, a kölcsönök törlesztésére fordítható keretük szerény. Sokan nem mérik fel közülük azt sem, hogy a hitelbe vagy lízinggel megvásárolt autót egyéb költségek, például biztosítási és szervizdíjak is terhelik. Ezért Gablini szerint tovább növekszik azoknak a száma, akik nem tudják majd visszafizetni a gépkocsira felvett hiteleiket. Becslések szerint tavaly több mint húszezer autót vettek vissza a hitelintézetek. Az idén úgy tűnik, ez a szám már az első fél évben meghaladja a tizenötezret.
Információink szerint a problémás esetek számának növekedésében az is szerepet játszik, hogy egyes banki alkalmazottak érdekeltek ebben, mégpedig azért, mert a visszavett járművek újraértékesítését az általuk létrehozott cég végzi, méghozzá jelentős haszonnal. Gablini Gábor szerint az autógyártók főként az uniós csatlakozás előtt voltak érdekeltek abban, hogy a piacot bizonytalanságban tartsák. Többek között ezért lehetett oly sok helyen nullaszázalékos beugróval is autót venni. Ezt az értékesítési módszert a kereskedők jelentős része ellenezte, és azt szorgalmazták, hogy a minimális önrész húsz százalék legyen. Ezzel szemben akadt olyan cég is, amelyik 200 ezer forintot ígért a vevőknek, ha náluk vásárolják meg az autót. Tudatosan becsapták a vevőket, hiszen az ajándékot a végszámlában bőven megfizettették velük. Ugyancsak gond, hogy egyes márkakereskedésekben 120 hónapos futamidejű hiteleket is kínálnak. Ennyi időre nem lehet tervezni. A vevők képtelenek kiszabadulni a hitelcsapdából, a futamidő alatt nem tudják kicserélni az autójukat.
A lízingcégek gyakran hangoztatják, hogy a kereskedők diktálnak nekik, jelentős jutalékot fizetnek az autószalonoknak, ami felsrófolja a hiteldíjmutatókat. Tavaly a Gémosz nagyobb önmérsékletre kérte tagvállalatait, aminek az lett az eredménye, hogy leestek a THM-ként jelölt teljes hiteldíjmutatók. Gablini Gábor szerint a THM akkor korrekt, ha tíz százalék alatt marad. A szakember kiemelte: Nyugat-Európában összeolvadások jellemzik a piacot, szinte biztos, hogy ez lesz a folyamat a közeljövőben nálunk is. A nagyobb cégek fel fogják vásárolni a kisebbeket. Korábban évente 600–800 autó eladása is nyereséget hozott, ma már legalább ezer szükséges ehhez. Októbertől a magyar cégeknek is lehetőségük lesz arra, hogy az unió bármely tagállamában kereskedést nyissanak, ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy külföldiek is meg akarják vetni a magyar piacon a lábukat. A szakma csak akkor maradhat magyar kézben, ha az elkövetkezendő két-három évben megerősödnek a honi kereskedések.
Gablini Gábor a hazai autószerelő szervizüzemek nehézségeire utalva kifejtette: a vállalkozások díjaikban nem tudják érvényesíteni költségeiket. Azoknál a cégeknél, ahol törvényesen fizetik az alkalmazottakat, és betartják a környezetvédelmi szabályokat, a rezsióradíj reális mértéke tízezer forint lenne, szemben a jelenlegi 5000-6000-rel. Az érdekvédelmi szervezet tagvállalatainak komoly problémát jelentenek a magas élőmunkaterhek. Az alkalmazottak magasan képzettek, ezért meg kell őket fizetni, különben Nyugatra mennek, ahol keresik őket, és
könnyen el tudnak helyezkedni. Az elnök kiemelte: drámai a szakképzés helyzete, nincs a piacon elegendő szakmunkás. A befektetésre készülő multik ezért más országba mennek, nem állnak meg nálunk. Gablini Gábor gyakori problémának tartja azt is, amikor egy multihoz beszállító kisvállalkozással szemben a megrendelő nagyvállalat olyan követelményeket támaszt, amelyek milliós, netán több tíz millió forintos beruházásokat igényelnek. A kis cégek pedig a talpon maradás érdekében általában vállalják ezt. A multik aztán egyik napról a másikra felmondják a szerződést, amivel a kisvállalkozást csődbe juttatják. A szomszédos Ausztriában ezért olyan törvény született, amely ilyenkor arra kötelezi a multit, hogy megtérítse a beszállítási kritériumok teljesítéséhez befektetett pénzeket. Az érdekvédelem szerint nálunk is ilyen jogszabályra lenne szükség, méghozzá mihamarabb, még ebben a választási ciklusban.
origo.hu
Takács Péter érzéstelenítés nélkül tette helyre Kulja kificamodott gondolkodását az Egyenes Beszédben
