Méregdrága fejlesztés

Megoldódni látszik a felsőoktatásban évtizedek óta tapasztalható súlyos kollégiumhiány, a kormány ugyanis a tervek szerint a következő négy évben tízezer új férőhelyet építtet. A fejlesztésekre azonban nincs pénze az államnak, ezért azokat magánbefektetők finanszírozzák. Az így készült épületekért húsz éven keresztül bérleti díjat fizetnek az egyetemek. A súlyos anyagi teher az oktatási intézmények eladósodásához vezethet, és a hallgatók családjainak is mélyebben kell a pénztárcájukba nyúlniuk.

Vitathatatlan, hogy az egyetemi épületek és a diákotthonok fejlesztésére és bővítésére szükség van, hiszen egy átlagos diáknak évek óta szinte lehetetlen bejutni valamelyik kollégiumba, ráadásul az amúgy is kevés férőhely igen lerobbant állapotban van.
Tavaly augusztusban a kormány elfogadta az PPP-nek (angol nyelvű rövidítés) nevezett felsőoktatási infrastruktúra-fejlesztési programot, amely magántőke bevonásával oldja meg az építkezést. A 2005 és 2008 között megvalósítandó program során összesen 165 milliárd forintot ruháznak be a befektetők. A terv szerint 2006-ig 18 intézményben összesen tízezer diákotthoni férőhely épül fel 30 milliárd forintból, emellett 25 kollégiumban 19 milliárd forintból korszerűsítenek 17 ezer férőhelyet. A legnagyobb beruházás Debrecenben zajlik, ahol négymilliárd forintból építenek fel 950 férőhelyet. Az új épület várhatóan már idén szeptemberben megnyitja kapuit. A probléma az, hogy a befektetők pénzéből készült ingatlanok a magánvállalkozók tulajdonába kerülnek. Az épületek használatáért húsz éven keresztül üzemeltetési és bérleti díjat fizet a vállalkozónak az egyetem és az állam. Ráadásul a futamidő lejárta után sem kerül a kollégium az oktatási intézmények tulajdonába, csak ha maradványértéken megvásárolják azt. Így körülbelül a beruházott összeg háromszorosát fizeti ki az egyetem, mire két évtized törlesztés után végre az övé lesz az ingatlan.
Korábban Magyar Bálint is elismerte, hogy jobb és olcsóbb lenne, ha az állam egy összegben állná a fejlesztés költségeit, de a tárcának nincs erre pénze, és arra sincs esély, hogy újabb 160 milliárd forintot kapjon erre a célra a költségvetésből. Az Oktatási Minisztérium azt is elismerte, hogy az újonnan épülő diákotthonok drágábbak lesznek, mint a kollégiumok jelenleg érvényben lévő díjai.
A Fidesz szerint a kormány egyetlen fillért sem ad a fejlesztésekre, viszont körülbelül 530 milliárd forintos adósságot hagyományoz a PPP-program kapcsán a következő húsz év kormányaira – mondta Béres István, az Orbán-kormány egykori oktatási kormánybiztosa. A szakember szerint az egyetemek nem tudják majd kigazdálkodni a bérleti díjakat. A diákotthonok 40 ezer forintos fejenkénti bérleti díját az állam úgy próbálja csökkenteni, hogy nagyobb lakhatási támogatást ad az oda költözőknek. A szükséges pénzt azonban azoktól a diákoktól veszik el, akik albérletben laknak. A Fidesz határozati javaslatot nyújtott be ennek megakadályozására, de a kormánypártok már a bizottsági ülésen leszavazták azt.