Tradicionális íjászattal, lovagi harcászattal és hagyományőrzéssel foglalkozik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében bejegyzett Arany Turul Történelmi Hagyományőrző Kör, s erre tanítják a felnövő nemzedéket is, egészen az óvodás korútól a húszévesig – nyilatkozta Demján Zsolt, a hagyományőrző kör elnöke. – Kikérjük magunknak a roma vezető budapesti, Moszkva téri, minden alap nélküli, a hagyományőrzéssel foglalkozó szervezeteket ért vádaskodását – szögezte le az elnök. Mint mondta: nem politizálnak, de magánvéleményük van, s a kijelentéseket ellenük irányuló rasszizmusnak vélik. A cigányság problémájának azt tartja, hogy sok esetben már kikupálódott, megélhetési politikusok képviselik az érdekeiket, akiknek megnyilatkozásait egyes közéleti szereplők és újságírók rendre támogatják.
– Mi magyar katonai hagyományokat őrzünk, a lovas harcművészetet mutatjuk be, mert ez tette lehetővé azt, hogy ez a nép a Kárpát-medencében megmaradhasson – nyilatkozta lapunknak Kelemen Zsolt, a Lovasíjász Hagyományőrző Sportegyesület elnökségi tagja. Hangsúlyozta, hogy az egyesület tagjai nem politizálnak. Szerinte elgondolkodtató mindaz, ami a Moszkva téri bűncselekmény kapcsán történt. Szembetűnő, hogy mindig akadtak olyanok, akik idegen érdekeket próbáltak kiszolgálni az élet minden területén. Elterelik a hagyományőrzésről a figyelmet, pedig a múltunknak máig tartó üzenetei vannak. A hagyományőrző sportegyesület tagjai például a honfoglaláskori s az azt megelőző időszakot kutatják. Ilyen máig tartó s jövőbe mutató üzenet volt a vérszerződés is, amely a közös célról, testvériségről szólt. Ma már elfelejtjük ennek az üzenetét, azt, hogy a sorsunkat közösen tudnánk jobbra fordítani. Elszomorító, hogy akik nem így gondolkodnak, azoknak joguk van nyilvánosan a közösség ellen tevékenykedni.
Boros Miklós Ernőnek saját bevallása szerint legfőbb célja a magyar hagyományőrzés. Ősi, páratlan kultúránk minél jobb megismerése, megőrzése és lehetőség szerinti továbbadása. A betéti társasága által szervezett egész napos bemutatókon a közönség betekintést kap a honfoglaláskori magyar kultúráról, életmódról. Jurtát állítanak, s felelevenítik eleink viseletét, házát, tárgyi eszközeit, fegyvereit, hitvilágát, szokásait. Kulturális rendezvényekre, ünnepekre, fesztiválokra, falunapokra, búcsúkra, nyári táborokra hívnak, ahol az érdeklődők kipróbálhatják a magyar íjat, és egyéb harci eszközöket is a kezükbe vehetnek. Boros Miklós Ernő foglalkozik alapfokú magyar hagyományőrző íjászoktatással is. Kérdésünkre úgy vélekedett: a történtek is arra utalnak, hogy a hagyományőrző magyarok számítanak teljesen elnyomott kisebbségnek, s ezúttal már megpróbálták őket fekete bárányokként is feltüntetni. – Nem úgy jó magyarnak lenni, hogy másokat szidunk, hanem magunkat kell megismerni, megbecsülni, s kultúránkat ápolni. Most kifogta a szelet a vitorlából az a tény, hogy a bűncselekményt elkövető fiatalember is roma – tette hozzá.
Arról, hogy mit is jelent a hagyományőrzés, a „Csaba” Lovas-Íjász Kör internetes portálján olvasni a helyzethez hű gondolatokat. „A „Csaba” Lovas-Íjász Kört 1996-ban alakította meg egy, már régebben együtt íjászó baráti társaság Békéscsabán A cél elsősorban a történelmi íjászat egyesületi keretek közötti gyakorlása volt gyalog és lovon. A kör 1999 óta tagja a Magyar Íjászszövetségnek. Az eltelt évek alatt sok íjász megfordult egyesületünkben, amelynek taglétszáma mára harminc-negyven fő körül állapodott meg. Mivel az edzési lehetőségeinket nem tudjuk bővíteni, új tagokat egyelőre csak a kilépők helyére tudunk fölvenni. Bár a vidám hangulatú örömíjászversenyeket mi is szeretjük, döntően eredménycentrikusak vagyunk. Körünkben nem az a menő, aki a legjobban üli meg a lovat, a leghegyesebbet köpi, a legszebb viseletben pompázik vagy a legtöbbet iszik, hanem az, aki a legegyenesebben lövi ki nyilait, aki a legjobb íjász. Fontosnak tartjuk a hagyományőrzést, az íjászathoz kapcsolódó kulturális, történelmi örökségünk megőrzését, ápolását, de nem a bemutatókért íjászunk, s a kísérleti régészet ügyeivel sem foglalkozunk. Sportegyesület vagyunk, amely néhány magyar bajnokkal és több dobogós helyezettel dicsekedhet terep-, vadász- és természetesen történelmi íjászatban.”
Elhamarkodottnak, megalapozatlannak és a roma társadalomra nézve rettentően károsnak tartja Horváth Aladár kijelentését Pongó Anita, a Németkéri Cigány Hagyományőrző Egyesület elnöke. Mint mondta: a hagyományőrzőket lejáratni szándékozó kijelentés azért is érthetetlen Horváth szájából, mivel ő maga is zenélt és táncolt egy hagyományőrző csoportban. Pongó Anita leszögezte: a hagyományőrzés a cigányság kitörésének az egyik lehetősége, így azt egy romának kritizálni szinte megbocsáthatatlan. A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, Pongó Ignác közölte: elzárkóznak a roma politikus kijelentésétől. – A helyi cigányság véleménye s a roma politikus véleménye más ügyekben sem szokott egyezni – tette hozzá.
origo.hu
Messze van még, hogy józanul nézzünk magyar focit – Szakértői Kormány S01E12
