Évek óta egyre több felsőoktatási intézmény közül választhatnak a továbbtanulni szándékozó fiatalok. Egyrészt a nagy hagyományokkal rendelkező egyetemek és főiskolák újabb intézményekkel bővültek, másrészt az utóbbi években az állami iskolákon kívül megalakult több egyházi, magán- és alapítványi felsőoktatási intézmény.
Az Országos Felvételi Iroda adatai szerint – az első helyre beadott jelentkezési lapokat figyelembe véve – már évek óta az öt klasszikus tudományegyetem (ELTE, PTE, SZTE, Debreceni Egyetem, műszaki egyetem) dominanciájáról árulkodik: ezek az intézmények a jelentkezők több mint egyharmadát vonzották.
Az adatok összességében nem mutatnak lényeges változást az elmúlt évekhez képest. Az ELTE továbbra is igen nagy fölénnyel vezet, hiszen ide adta be a jelentkezési lapját az összes felvételizni szándékozó több mint egytizede. Itt található a legnépszerűbb magyarországi kar is: az ELTE BTK-ra több mint ötezren jelentkeztek. A második és harmadik legnépszerűbb intézmény évek óta felváltva a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – 2005-ben összességében a Baranya megyei felsőoktatási központ intézményeibe jelentkeztek többen. Mind a PTE, mind az SZTE esetében tízezret meghaladó jelentkezői létszámot regisztráltak. A népszerűségi listán a Debreceni Egyetem követi őket, közel tízezer fővel. Érdekesség, hogy ezeken az egyetemeken hosszú ideje a bölcsészkarok a legkedveltebbek, bár Szegeden idén a BTK-nál nagyobb számban jelentkeztek a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karra.
A főiskolák közül hosszú idő óta a Budapesti Gazdasági Főiskola a legnépszerűbb, jóllehet ebben az évben mintegy másfél ezerrel kevesebben jelölték meg első helyen az intézmény valamelyik karát, mint tavaly. Itt működik a második legnépszerűbb magyarországi kar is, a kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi főiskolai kar.
Érdemes kiemelni a Semmelweis Egyetem látványos „előretörését” is, hiszen az immár nemcsak az egyetemi orvosi karokat, hanem az egészségügyi főiskolai, valamint a testnevelési és sporttudományi kart is magában foglaló intézmény közel ötezer jelentkezőjével a nyolcadik a rangsorban, beékelődve a hazai műszaki képzés központjainak számító Budapesti Műszaki Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola közé.
A Szent István Egyetem ugyan továbbra is a népszerűségi listán élmezőnyében található, ám néhány kar korábbi kiválása következtében az utóbbi években több ezerrel csökkent a jelentkezők száma. A kiváló karok egyik legfontosabb „befogadója” a Budapesti Corvinus Egyetem (a régi pesti „Közgáz”), amely már két éve megelőzi a gödöllői intézményt. Az előző két évhez hasonlóan idén sem található egyetlen egy magán- vagy alapítványi főiskola sem a legnépszerűbb tizenöt magyarországi intézmény között.
Az intézmények listája mellett összeállították a legnépszerűbb szakok listáját is. Első ránézésre a szakok sorrendje nem különbözik lényegesen az előző évekéhez képest. A hagyományosan népszerű szakcsoportok (jogász, bölcsész, orvosi) mellett néhány, az utóbbi években különösen kedvelt szakterület (közgazdasági, gazdálkodási, informatika, kommunikáció) stabilan tartja helyét a rangsorban.
Apróbb változások azért felfedezhetők. Az elmúlt években töretlenül erősödött a közgazdász-gazdálkodási szakok népszerűsége. Úgy tűnik azonban, hogy ez a folyamat megállt. Az egyetemi közgazdász szak ugyan még vezeti a szakok listáját, ám az elmúlt évhez képest jelentős, mintegy nyolcszáz fős csökkenést lehet kimutatni az első helyes jelentkezések terén. A főiskolai gazdálkodási szak esetében ugyancsak számottevő a csökkenés, mintegy félezer jelentkezővel kevesebbet regisztráltak. Ugyanebbe a trendbe illeszkedik a főiskolai idegenforgalmi és szálloda szak, amely ugyan még mindig a 3. helyen található, de már négyszáz fővel kevesebben jelölték meg első helyen, mint tavaly. A főiskolai vendéglátó és szálloda szak esetében pedig közel háromszáz fős csökkenést tapasztalható. A gazdálkodási szakcsoporthoz tartozó nagyobb szakok közül egyedül az egyetemi nemzetközi tanulmányok vonatkozásában mutatható ki növekedés.
A jogász szak hosszú évekig vezette a listát, 2003-ban és 2004-ben azonban a harmadik helyen volt. Népszerűsége azonban nem csökkent tovább, ennek köszönhetően idén már a második legnépszerűbb szaknak bizonyult.
A bölcsész szakok esetében azonban egyértelmű népszerűség- növekedést lehet kimutatni. A magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem szakok mellett az egyetemi pszichológia szakra is érdemes felhívni a figyelmet, ahol tavaly közel hétszáz, idén pedig újabb hatszáz fős növekedés volt tapasztalható. Ennek eredményeképp a szak az utóbbi időben már egyértelműen a legkedveltebb bölcsészképzésnek számít. A népszerűbb bölcsész szakok közül egyedül az angol nyelv és irodalmat választották kevesebben az előző évhez képest.
2004-ben a főiskolai kommunikáció szak, 2005-ben az egyetemi kommunikáció szak esetében volt tapasztalható számottevő jelentkezői létszámnövekedés. Ennek eredményeképpen a két szak a népszerűségi lista legelső felében szerepel, a 6., illetve a 7. helyen.
Az olyan klasszikus szakok, mint a művelődésszervezői és a tanítói, továbbra is megtalálhatók a legnépszerűbb húsz szak listáján. Amíg azonban az előbbi népszerűsége nem változott, utóbbira idén hatszáz fővel kevesebben jelentkeztek, mint tavaly. Az egyik legnagyobb presztízsű képzésnek tekinthető egyetemi általános orvostudományi szak esetében is folyamatos növekedést lehet tapasztalni az utóbbi években.
Először szerepel a legnépszerűbb szakok toplistáján a főiskolai bűnügyi szak, amelyet az előző évhez képest idén több mint háromszáz fővel többen jelöltek meg első helyen, mint 2004-ben.
Mint ismert, 2006 szeptemberétől alapjaiban alakul át a hazai felsőoktatási képzési rendszer. A bolognai folyamat részeként ugyanis a következő években megszűnik a hagyományos egyetemi-főiskolai képzés. Bár hivatalosan csak jövőre állunk át az új rendszerre, már idén is indulnak az új kurzus szerinti szakok. A mérnök informatikus, a gépészmérnöki és a villamosmérnöki szakterületen már nagyon sokan ezt a képzési formát jelölték meg első helyen. Ezek a szakok úgy is felkerültek a húszas népszerűségi listára, hogy többen még a hagyományos egyetemi vagy főiskolai szakokat választották.
origo.hu
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban
