Nem volt még annyira biztos a dolgában egy hónappal ezelőtt Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde Rt. most újraválasztott elnöke, hiszen az általa képviselt stratégiát bírálták, és menesztését vetítették előre a hazai és nemzetközi sajtóban napvilágot látott információk. A tőzsde osztrák tulajdonosainak egy része közölte: nem mindenben értenek egyet a BÉT elnökével, illetve annak nemzeti tőzsdei identitást, önállóságot védő elképzeléseivel. A sajtóban megjelent olyan elképzelés is, amely szerint a kelet-közép-európai tőzsdeszövetséget össze kellene vonni Pozsonyba. A pesti börze új tulajdonosait, a tavaly felállt – a bécsi tőzsdéből és osztrák bankokból álló – 68,8 százalékos osztrák konzorciumot a részvényesek és a sajtó már a kezdet kezdetén vegyes érzelmekkel fogadta. Szalay-Berzeviczy Attila akkor és most is határozottan kiállt az együttműködés mellett, miközben jelezte, hogy az ő vezetése alatt nem lesz osztrák hegemónia, nem fogják a BÉT önállóságát csorbítani az új tulajdonosok.
A tőzsde közgyűlésének napjára azonban a felmerülő vitás kérdések látványosan megoldódtak. A BÉT igazgatósága által napirendre tűzött határozati pontok mindegyikét közel 100 százalékos egyetértésben fogadták el a részvényesek, sőt a felügyelőbizottságba és az igazgatóságba is csak egy-egy osztrák állampolgárságú tagot delegáltak, méghozzá 97 százalékos támogatással. Szalay-Berzeviczy Attila a részvényesi találkozó egyik legfontosabb mozzanatának – a Keler Rt. vételére vonatkozó ajánlat jóváhagyása mellett – az alapító okirat tőzsdevédelmi passzusának megváltoztatását nevezte. A cél a BÉT önállóságának erősítése: a tőzsde nevének, fő tevékenységének, jogutód nélküli megszűnésének, valamint a társaság eszközeinek értékesítéséhez a jövőben – a korábbi 75 százalékos szavazat helyett – a részvényesek körében 85 százalékos szavazattöbbség szükséges.
Mindez azt jelenti, hogy az osztrák tulajdonosok is elfogadták: nagyon fontos a régió tőzsdéi számára az önállóság kérdése. Azért is jelentős szemponttá vált a tőkepiaci függetlenség, mert elkezdődtek a közép-európai tőzsdeszövetség létrehozását megelőző, a varsói tőzsde megvásárlásával kapcsolatos tárgyalások. Példát kellett statuálni arról, hogy a tulajdonosok nem erőltetik rá akaratukat a megvásárolt tőzsdékre, hagyják azokat önállóan tevékenykedni.
Szalay-Berzeviczy Attila szerint a következő időszakban a BÁT integrációján és a Keler megvásárlásán kell munkálkodni. A BÁT beolvasztása ügyében jelenleg a tulajdonosok árajánlatára vár a tőzsde, amint döntés születik erről, megkezdik a kisrészvényesi tárgyalásokat is. A Magyar Nemzeti Bank által birtokolt 53,4 százalékos Keler-tulajdon vételének ügyében a BÉT szintén a jegybank ajánlatára vár. Az elszámolóház és értéktár megvásárlása előtt azonban a finanszírozásról kell dönteni, amit csak rendkívüli közgyűlés szavazhat meg. Az elnök szerint e téren a tőkeemeléses részvénykibocsátás és az azt követő tőzsdei bevezetés lenne a jó megoldás.
origo.hu
Mi történt 2024-ben, ami megváltoztatja Magyarország jövőjét?
