Még elérhető az euró 2010-es magyarországi bevezetése, ám ehhez keményen kellene dolgozni – jelentette ki tegnap Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki hangsúlyozta: a magyar gazdaság idei növekedési üteme a korábban tervezettnél las-sabb, 3,5 százalék körüli lesz,
amellyel elmaradunk a térség többi országától. A monetáris tanács 25 bázispontos tegnapi kamatcsökkentésével kapcsolatban Járai elmondta: a testület jelentős kockázatokat lát a nemzetközi és a hazai környezetben. A legfőbb problémát a magyar gazdaság egyensúlytalansága, a külső eladósodottságunk és az államháztartás magas finanszírozási igénye jelenti – fűzte hozzá.
Az MNB tegnap közzétette legfrissebb inflációs jelentését: eszerint az idei év végére 4, 2006 végére pedig 3,5 százalék a kitűzött inflációs cél. Az összefoglaló ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az idei költségvetési hiánycél pótlólagos intézkedés nélkül várhatóan nem teljesül, s a jövő évre tervezett hiánycsökkentés is csak nagymértékű kiigazítással érhető el. A jegybanki jelentés részletesen foglalkozik az államháztartási hiány számításának módszerváltásával is, amellyel kapcsolatban közli: a tavaly elfogadott 6,2 százalékról utólagosan 7,2 százalékra módosult a 2003. évi, eredményszemléletű deficit, miközben a tavalyi hiány 5,4 százalékra emelkedett. A tavalyi pénzforgalmi hiány előzetes tényszáma 6,5 százalék, amely hét százalék körüli értéket mutatott volna akkor, ha 2004 második felében az adóhivatal nem lassította volna le az áfa-visszatérítéseket – fogalmaz a jelentés, amely szerint a tavalyi évhez képest romlás várható az idei hiánymutatókban, mivel számos állami beruházás költségvetésen kívüli eszközökből valósul meg.

Újabb részletek a halálos autóbalesetről: részeg sofőr okozhatta a Wartburg vezetőjének halálát