Lapunk úgy értesült, hogy mintegy ezer olyan diák van, aki érvényes nyelvvizsgával jelentkezett valamelyik egyetem nyelvszakára, kérelme azonban érvénytelen, mert nem rendelkezik emelt szintű érettségi vizsgával. Mint ismert, az idén utoljára fogadják el az érvényes nyelvvizsgát emelt szintű vizsgának. A bizonyítványért a tanuló megkapja az ötös érettségi érdemjegyet és az emelt szintű vizsgáért járó pluszpontot. A legtöbben azonban nem tudták, hogy ez a szabály a nyelvszakokra nem érvényes, ott mindenképpen le kell tennie az emelt szintű érettségit a tanulónak, nyelvvizsgája tehát gyakorlatilag semmit sem ér.
Az Oktatási Minisztérium szerint a 2005-ös Felvételi tájékoztató 42. oldalán szerepel a nyelvszakokra vonatkozó speciális szabály. „Természetesen vannak olyan tanulók – áll a tárca válaszában –, akik hibáztak és nem jelentkeztek emelt szintű érettségire, vagy a nyelvvizsga-bizonyítványuk alapján kérték az érettségi jegyük beírását.” Jogorvoslatnak helye nincs, az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) csak február 15-ig fogadott el jelentkezéseket, így az ilyen hibát elkövetőket idén már nem vehetik fel nyelvszakra.
A tárca lapunk kérdésére ugyanakkor azt írta, hogy összesen 2900 olyan diák van, akiknek minden jelentkezése érvénytelen, mert nincs és nem is lesz érvényes érdemjegye a szakon előírt vizsgatárgyból. Rajtuk kívül még 3125 olyan jelentkező van, aki több helyre vagy több szakra jelentkezett, és ezek között van érvénytelen és érvényes jelentkezés is, tehát még legalább egy helyen van esélyük a bekerülésre. E két csoport valamelyikébe tartoznak a nyelvszakokra rosszul jelentkezők is, de a tárca szerint számuk nem éri el az ezer főt.
Szakminiszterek vitája. A PPP-beruházások felfüggesztését szorgalmazta Pokorni Zoltán Magyar Bálint tárcavezetővel folytatott vitáján tegnap. Az előző kormány oktatási minisztere a konstrukciót jelen formájában veszélyesnek nevezte, ami egyben a legdrágább megoldás is. Magyar Bálint szerint viszont nincs a költségvetésben annyi forrás, amennyit ilyen módon be tudnak vonni. Az előző kormány idején négy év alatt csupán 40-45 milliárd forintot ruháztak be – jegyezte meg, hozzátéve: most ennek többszörösét néhány év alatt (MTI)
