A nemzetiségi iskolák diákjainak már pénteken megkezdődött az érettségi a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgájával. A többi diák hétfőn írja az első vizsgadolgozatot magyar nyelv és irodalomból. Kedden matematikából, szerdán pedig történelemből írnak a diákok. Az írásbeli vizsgák május 6-tól május 30-ig tartanak. Minden tárgyból ugyanabban az időben írják a tanulók a különböző fokozatú dolgozatokat. Az emelt szintű szóbelikre június 8–14-ig, a hagyományos és a középszintű vizsgákra pedig június 20. és július 1. között kerül sor. A magyar-, a matematika- és a történelemérettségi feladatainak megoldásait a vizsga napjának estéjén ismertetik a Magyar Televízióban, másnap pedig közzéteszik az OKÉV és a Sulinet honlapján.
A diákok február 15-ig választhattak, hogy melyik tárgyból milyen fokú vizsgát tesznek. A döntés nem volt könnyű, hiszen a normál érettségit választók még jó eredmény esetén is lemaradhatnak a megcélzott egyetemről, a nehezített változat viszont könnyen kudarchoz vezethet. A korábban érettségizettek eredményei középszintű vizsgának felelnek meg.
Az új rendszer egyik jellemzője, hogy szinte minden tantárgyból lesz írásbeli és szóbeli vizsga is. Emelt szinten például matematikából is szóbelizni kell, történelemből pedig mindkét típusú vizsgán lesz írásbeli is. A középszintű érettségi továbbra is a tanuló iskolájában zajlik, az intézmény tanárai és egy másik iskolából érkező elnök előtt. A feladatlapokat is az iskola tanárai javítják. Az emelt szintű érettségit választók viszont az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont által kijelölt helyszíneken vizsgáznak, a dolgozatokat pedig független szakértők értékelik.
Az idén nem lesznek felvételi vizsgák, a felvételi pontok számításánál az érettségi eredményeket veszik figyelembe. Mindkét szintű érettségit elfogadják majd az egyetemek és a főiskolák, az értük kapott pontok viszont nagymértékben különbözhetnek. Nem pontszámokban, hanem százalékértékben fejezik ki az eredményt, és ennek alapján számítják ki az érdemjegyet. Az elégséges osztályzathoz mindkét szinten az elérhető pontok húsz százalékának teljesítése szükséges, a többi osztályzat esetén azonban emelt szinten kevesebb pont is elég a jobb érdemjegyhez. A jóhoz például 47 százalék, a jeleshez pedig 60 százalék kell, középszinten azonban ugyanehhez az érdemjegyhez 60, illetve nyolcvan százalékot kell teljesíteni.
Az emelt szintű érettségiért közepes vagy annál jobb osztályzat esetén hét többletpont jár. Az idegen nyelvi emelt szintű vizsgán elért 60 százalék vagy afölötti eredmény középfokú, a 40–59 százalék közötti eredmény pedig alapfokú nyelvvizsgával egyenértékű.
Egy felvételiző esetén legfeljebb két emelt szintű vizsgát lehet beszámítani, tehát a tanuló maximum 14 pluszpontot kaphat a nehezített vizsgákért. További hét pont jár a középfokú és tíz a felsőfokú, C típusú nyelvvizsgáért. Egy diák maximum 24 többletpontot kaphat. Az érettségi bizonyítványok másolatának és a többletpontokat igazoló okmányoknak július 11-ig kell beérkezniük az egyetemekre és a főiskolákra. A felvételi ponthatárokat július 26-án állapítják meg.
Már hónapokkal a vizsgák kezdete előtt számos kritika érte az új rendszert. Az idén februárban kerültek nyilvánosságra a tavalyi próbaérettségi lesújtó eredményei, amelyek szerint magyar nyelv és irodalomból a diákok 23 százaléka, németből emelt szinten a tanulók 30 százaléka megbukott az írásbeli vizsgán.
A Közoktatás-politikai Tanács szülői oldala azt kifogásolta, hogy bár az idén még elismerik emelt szintű érettséginek a közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsgát, a nyelvszakokra jelentkezőkre nem érvényes ez a szabály. Így annak is meg kell írnia a nyelvi emelt szintű érettségit, aki már évekkel korábban megszerezte a nyelvvizsgát. Nem sokkal később két szülői szervezet, a Tüskevár Egyesület és a Szülői Közösségek az Alkotmánybírósághoz fordultak a kétszintű érettségi miatt, mivel szerintük a felvételi pontszámítás során jogtalan előnyhöz jutnak a korábban érettségizők az idén maturálókkal szemben. Tavasszal a budapesti Városmajori gimnázium szülői munkaközössége országos aláírásgyűjtésbe kezdett az igazságtalan szabályozás miatt. A szülői szervezetek azt sérelmezik, hogy míg az idén vizsgázók eredményeit százalékértékben fejezik ki, addig a korábban szerzett érdemjegyeket a jegynek megfelelő maximális százalékra számítják át, így az ő ötös osztályzatuk hibapontjaiktól függetlenül száz százalékot ér. Szintén kifogásolták, hogy a korábban érettségizettek akkor is maximális pontszámot kapnak, ha korábbi érettségi jegyük jeles, az emelt szinten pedig 33 százalékot teljesítenek a vizsgán. Az idén először maturálóknak ehhez az eredményhez hibátlan emelt szintű vizsgát kell írniuk.
A nagy nyomás hatására a kormány végül április elején módosította a felsőoktatási felvételiről szóló rendeletét. Az új jogszabály értelmében az oktatási miniszter utólag bővítheti az egyes szakok államilag finanszírozott felvételi keretszámait, ha a pontszámítási rendszer miatt valóban hátrányba kerülnek a korábban érettségizők. A szülők azonban nem nyugodtak meg. Úgy látják, a kormány csak látszatmegoldást kínál, és a módosítás nem szünteti meg az esélyegyenlőtlenséget. Az Alkotmánybírósághoz forduló szervezetek továbbra is fenntartják beadványukat, mert a jogorvoslat nem kötelező erejű, csak utólagos lehetőséget kínál a módosításra. A Városmajori gimnázium szülői munkaközössége levélben fordult a tárcához, amelyben azt kérte, hogy a korábban maturálók ne vegyíthessék korábbi érettségi jegyüket az idei emelt szintű eredménnyel. Döntsék el előre, hogy melyik eredmény számítson a felvételi pontok közé. A Sipos János közoktatási helyettes államtitkárnak címzett levélre a mai napig nem érkezett válasz.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
