Rákospalota zöldövezetében, egy kis mellékutcában bújik meg a magyar–kínai iskola épülete. Bizony, igen sokat kell utaznia egy belvárosi gyereknek, ha ezt az intézményt választja, ráadásul még egy felnőtt is könnyen eltévedhet a városszéli panelerdőben. Az épület nem új, de felújították és rendben tartják. A szocialista stílusban épült egykori nyomdaipari szakközépiskola új színt és mintákat kapott, élénksége inkább ázsiai, mint európai típusú épületre emlékeztet. Az aulát vörös lampionok, a falakat apró papírvirágokból kirakott képek díszítik. Az előbbieket Peking adományozta, az utóbbiakat az itteni diákok készítették.
Kicsiny szobájába vezet az igazgató, majd mesélni kezd. Az iskola létrehozásának ötlete 2003 augusztusában született, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök találkozott Hu Csin-tao kínai elnökkel. A kínai állam azóta is segíti az intézményt, tavaly például tíz új számítógéppel és televízióval, valamint rengeteg szakkönyvvel járult hozzá a tanévkezdéshez. Egy vendégtanárt is küldött, akinek a bérét Kína fizeti. Szeptemberben a tervek szerint újabb két pedagógus érkezik Pekingből. Az iskola fenntartója egyébként az Oktatási Minisztérium Szolgáltató Intézménye (OMSZI) által létrehozott kht. Az intézmény fenntartása állami feladat, vagyis nem a XV. kerületi önkormányzatot terheli, hiszen a tanulók többsége a főváros más kerületeiben, illetve Pest megyei településeken lakik. Járnak ide Őrbottyánból és Üllőről is. A tanulók egy részének közlekedését iskolabusz üzemeltetésével oldják meg, tanítás után a busz haza is viszi őket. Ez a szolgáltatás havi átlagban tízezer forintba kerül.
Kemény munka áll a tantestület mögött, hiszen gyakorlatilag a semmiből kellett megteremteni az új intézményt. Az iskola nyolcosztályos lesz, az első évben a négy alsó évfolyamot indították el, de szeptembertől már a felső tagozaton is megkezdődik a képzés; június 3-án iskolanapon ünneplik majd az első tanév eredményeit.
Az igazgató úgy tartja: az iskola magyar intézmény, amely azonban kielégíti a hazánkban tartózkodó kínaiak igényeit is. A pedagógiai program szerves része a magyar Nemzeti alaptanterv, de emellett a több ezer éves kínai kultúra alapelemeit is beépíti a tananyagba. A diákok a művészeti tantárgyakat kínai nyelven tanulják, nyelvtudásukat pedig heti hét kínai órán fejlesztik anyaországbeli pedagógusok segítségével. A testnevelést is ezen a nyelven oktatja egy kétszeres kungfu-világbajnoknő. A cél az, hogy a gyerekek kínai identitásukat megőrizve Magyarországot is hazájuknak érezzék.
Az első évben mintegy száz diák iratkozott be az iskolába. Három első, egy-egy második, harmadik és negyedik osztályt indítottak. A gyerekek kilencven százaléka kínai vagy vegyes házasságból született. Kétharmaduk jól vagy kiválóan beszéli a magyar nyelvet, hiszen többségük már itt született, magyar óvodába járt. Rajtuk kívül kilenc magyar és három arab kisdiák tanul az intézményben. A húszfős tantestület tizenkét magyar és nyolc kínai pedagógusból áll. Azokkal a kicsikkel, akik nem beszélnek jól magyarul vagy kínaiul, nyelvtanárok és fejlesztő pedagógusok foglalkoznak, felhozzák őket a kívánt szintre, így egy osztályban két-három nyelvi csoport is van. Nyolc év után a kínai gyerekek anyanyelvi szinten beszélik majd mind a két nyelvet, a magyarok pedig azt megközelítően a kínait. Emellett angolul is tanulnak. Az igazgató szerint a magyar anyanyelvű gyerekek szülei jó döntést hoznak akkor, ha ebbe az iskolába kérik gyermekük felvételét, hiszen Kína a XXI. század potenciális gazdasági, kulturális és politikai nagyhatalma, ezért Magyarország számára is fontos, hogy legyenek olyan szakemberei, akik beszélik a nyelvet, jártasak a kínai kultúrában. A gyermeküket ide írató magyar szülők jogosan gondolják úgy, hogy az itteni tanulmányok, az itt megszerzett ismeretek a későbbiekben számottevő szellemi tőkét jelentenek.
Nyilván nincs könnyű dolguk a gyerekeknek, hiszen az amúgy sem egyszerű Nemzeti alaptantervet itt számos elemmel bővítik. A tanítás sem délig, hanem fél négyig tart, ami nem napközit, hanem tanórákat jelent. A kora délutáni órákban játékkal, bábelőadásokkal, szabadtéri programokkal igyekeznek felfrissíteni a kisdiákokat. Az ebédszünet viszonylag hosszú, majdnem egyórás. A menzán magyaros kosztot kapnak, az étkezés az európai szokásoknak megfelelően történik. Már megkezdődtek a beiratkozások a következő tanévre: a becslések szerint mintegy 55 diák jelentkezik, köztük 15 magyar anyanyelvű, így újabb három első osztályt indítanak majd.
Az első esztendő a hagyományteremtés éve volt. A tanév végén összeül a tantestület, és összegezi a tapasztalatokat, megbeszélik, hogy melyek azok az elemek, amelyek beváltak, melyek, amelyeket jövőre inkább elhagynak. Az igazgató szerint az egyik legfontosabb újítás az lesz, hogy még több szemléltető, városismertető programot vezetnek be, a gyerekek ugyanis keveset tudnak Magyarországról és Budapestről. Ez érthető, hiszen szüleik sem ismerik a magyar kulturális nevezetességeket. Az országismeretet tanító igazgató egyébként zenés videofilmeket készít a főváros történelmi emlékeiről, és az iskola ünnepi megemlékezésein, illetve tanórákon mutatja be őket a gyerekeknek.
Az igazgató is egyetért az Oktatási Minisztériummal abban, hogy a nyolcosztályos magyar–kínai képzésre négyosztályos, két tanítási nyelvű gimnázium épüljön. Ha ez valóra válna, akkor a diákok tizennyolc éves korukig egy intézményben tanulhatnának, és ugyanabban az épületben érettségizhetnének, ahol korábban a betűvetést tanulták.
origo.hu
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről
