Hat első díjat nyert a napokban Rátai Dániel a 21 év alatti tudósok olimpiájaként számon tartott amerikai Intel ISEF (Intel International Science and Engineering Fair) versenyen. A magyar feltaláló olyan ceruzát szerkesztett, amely három dimenzióban képes rajzolni: a Leonardo névre keresztelt készülék egy 3D-s formatervező és aerodinamikai tesztelő rendszer személyi számítógépre. Felfogható egy háromdimenziós érintőképernyőnek is.
A számítógéppel összekötött szerkezettel autókat, szobrokat lehet tervezni, de orvosi és oktatási célokra, játékra is kiválóan alkalmas. A térceruza mindemellett meglepően olcsó: hurkapálcikából, karácsonyfaizzókból, két webkamerából és egy térhatású szemüvegből áll. A Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola ötödéves tanulója ötven ország képviselői elől halászta el a díjakat.
*
Hat első díjat nyert meg Rátai Dániel a 21 év alatti tudósok olimpiájaként számon tartott amerikai versenyen. A magyar feltaláló olyan ceruzát szerkesztett, amely három dimenzióban képes rajzolni. A számítógéppel összekötött szerkezettel autókat, szobrokat lehet tervezni, de orvosi és oktatási célokra, játékra is kiválóan alkalmas.
n Grimm Balázs
Sokan emlékeznek a lengyel rajzfilmsorozatra: ha nehézség adódott, a Varázsceruza főhőse, egy kisfiú felrajzolt a falra valamit, ami pillanatokon belül háromdimenziós (3D-s), igazi tárgyként kezdett működni. Némi túlzással megvalósult a filmkészítők ötlete, amit egy húszéves magyar fiatalember, Rátai Dániel készített el. Az ő varázsceruzája olcsó anyagokból, hurkapálcikából és karácsonyfaizzóból áll, mégis hat első díjat nyert el a 21 év alatti tudósok olimpiájaként számon tartott Intel ISEF (Intel International Science and Engineering Fair) világversenyen. A fiatalember Leonardo névre keresztelt készüléke egy 3D-s formatervező és aerodinamikai tesztelő rendszer személyi számítógépre. Felfogható egy háromdimenziós érintőképernyőnek is.
– Gyerekkori álmom volt egy olyan ceruza, ami nem csak a papírra rajzol – idézte fel a kezdeteket Rátai, aki már akkor autótervező szeretett volna lenni. – Egy év alatt született meg a mű, ebből az időből tisztán két-három hónapot tudtam a szerkezeten dolgozni, tavaly nyáron lett kész.
A Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola ötödéves hallgatója tavaly megosztott második díjat nyert a Leonardóval az országos ifjúsági tudományos és innovációs versenyen, amelyet a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) szervezett. A szövetség benevezte Dánielt és találmányát az amerikai Arizona állam fővárosában, Phoenixben május 8. és 14. között lebonyolított, 21 év alatti tudósoknak kiírt 56. Intel ISEF-re, ahol több mint ötven ország képviselői vettek részt. Rátai tarolt: hat első díjat és több ezer dollárt zsebelhetett be. Egyszerre ennyi elismerésnek még egy magyar sem örülhetett. Mindez nem elég: az 1444 pályázó közül hárman vehetnek részt az idei Nobel-díj-átadó ünnepségen – egyikük Rátai Dániel.
A Leonardo csupán néhány alkatrészből áll: két webkamera, egy piros-kék lencséjű szemüveg, amelynek két oldalán egy-egy izzó világít és a már említett ceruza, amelyet az ifjú tudós hurkapálcából és a végére eszkábált karácsonyfaégőből rakott össze. Kell még a kamerák elé egy szűrő is, hogy csak a fénypontok látszódjanak. A dolog csak idáig egyszerű, a számítógép a kamerák segítségével a szemüvegre helyezett fényforrások és a pálca világító vége segítségével alkot háromdimenziós képet, pontosabban kétdimenziósat, amelyet a térhatású szemüveggel látunk 3D-snek. Az alapmodell még a piros-kék lencséjű volt, a továbbfejlesztett viszont már úgynevezett redőnyszemüveget használ. Utóbbi a drágább változat, ezzel együtt a szerkezet ára 25-30 ezer forint lehet, ami nevetségesen olcsónak számít.
– Képzeljük el, hogy egy autó tervezésekor nem kell időt és pénzt pazarolni háromdimenziós agyag- vagy famodellek készítésére, ezzel a készülékkel több változat is kipróbálható, szinte ingyen – mutatott rá a Leonardo előnyeire Rátai. Elmondta: a szerkezet jól használható egyéb mérnöki, művészi (például szobortervezés), orvosi, oktató, képességfejlesztő célokra és nagy jövője van a számítógépes játékoknál is.
A fiatal feltaláló a Phoenixben nyert pénzt bankba teszi, idővel lakást szeretne venni magának, de mint jelezte, az is elképzelhető, hogy a szabadalmi eljárásokra, esetleges perekre is költenie kell belőle. Az ötödéves középiskolást a verseny után hívták, nézzen be az Arizona State Universityre, ahol komoly 3D-s kutatásokat folytatnak. Nem ment, mert arra már nem volt ideje, haza kellett jönnie. Ha minden a tervek szerint halad, Rátai Dániel ősztől a budapesti műszaki egyetemen tanul tovább. Egyszer autókat szeretne tervezni.
Több pénzt kutatásra!
Sajtótájékoztatón szorgalmazta tegnap Dávid Ibolya, hogy a kormány fordítson több pénzt kutatásra és fejlesztésre. Az MDF elnöke elmondta: Magyarországon ezer munkavállalóra feleannyi kutató jut, mint Nyugat-Európában, és a támogatások mértéke is eltörpül a fejlett gazdaságok hasonló mutatói mellett. Az idén várhatóan a GDP 0,94 százalékát fordítja Magyarország kutatás-fejlesztésre, míg tavaly a 12 tagú eurózóna 1,98, az Egyesült Államok 2,8, Japán pedig 3,06 százalékos GDP-arányos támogatást mutatott fel. Az európai innovációs mutatók összesítésében hazánk csupán a 24. helyen áll. (MTI)
