Csak a Richternek nem sikerült emelkedést felmutatnia a hét utolsó napján. A pesti börzén általánosnak mondható növekedést jelzett a BUX, a nyitáskori 40 pontos pluszt napközben 243 pontra növelte a hazai tőzsdei mutató. A kereskedés végén az index 151,40 ponttal állt előző szintje felett, ami 0,93 százalékos javulásnak felelt meg. A rövid hét ellenére a befektetők igen aktívak voltak tegnap – mondta a trendvonal.hu elemzője, Gede Balázs. A szakértő jelezte, hogy a privatizáció előtt álló cégek árfolyama egymással ellenétesen mozgott, az Antenna Hungária kurzusa megjárta a 4050 forintos szintet is, majd 4100 forinton, 20 forinttal csütörtöki szintje alatt zárt. Az FHB árát viszont vélhetően az optimista befektetők és felhalmozásra spekulálók emelték meg. A jelzálogbank papírjai 270 forinttal erősödtek.
A vezető részvények sorából a már említett Richter 205 forinttal gyengült, a Magyar Telekom 6 forinttal, a Mol 260 forinttal, az OTP 80 forinttal értékelődött fel. A Magyar Telekom tavalyi évre érvényes osztalékszelvényes részvényeivel tegnap kereskedtek utoljára, ez generálta a távközlési papírok drágulását és a tízmilliárd forintos forgalmukat. A negyedéves eredmények közzétételét követve a CIB elemzője górcső alá vette a Molt, és jelezte, hogy rövid és hosszú távon is vételre ajánlja azt.
A kis forgalmú részvények vegyesen szerepeltek tegnap, az Egis nem követte a gyengélkedő árú Richtert, s 440 forinttal drágult. Hasonlóan erősödött a Danubius is, a BorsodChem viszont 3 forinttal olcsóbb lett. A forint a bankközi devizapiacon az euróval szemben visszaesett: tegnap délután a magyar fizetőeszközt 252,10-252,30 között jegyezték, ami meghaladta az egyforintos gyengülést.
A kelet-közép-európai és a nagy nemzetközi tőkepiacokon is emelkedési hullám söpört végig, a DAX-ra és a FTSE-ra nagy hatást gyakorolt a francia Total olajtársaságnál folyó sztrájk. A nyersolaj ára viszont lefelé mozgott, s a felhasználó iparágak részvényeit erősítette. A nyersolaj kurzusa az elmúlt hetekben olyannyira meggyengült, hogy az OPEC elnöke már nem állt ki korábbi kitermelésnövelő véleménye mellett. Kedvező hírként fogadta a piac azt a Goldman Sachs-elemzést, amely a Renault részvényére magasabb értékelést adott, egyebek között azért, mert alulértékeltnek tartotta. A Goldman ugyanis azt is közölte, hogy a Renault-részvény értéknövekedésének záloga a francia vállalat által már részben (44,4 százalék erejéig) birtokolt japán Nissan autógyártóval a „tiszta és egyszerű” (teljes) fúzió, mégpedig úgy, hogy a Nissan szerzi meg az ellenőrzést a Renault felett (a japán 15 százalékot tart kezében a Renault- részvényekből).
Szakértő: 2025 valóban a gazdasági áttörés éve lehet