Vojiszlav Kostunica kormányának a Vajdaság iránti viszonyulása a milosevicsi diktatórikus rezsimet idézi – jelentette ki a tartomány első embere, Bojan Kosztres, a vajdasági képviselőház elnöke. Harmadszor fordul elő ugyanis, hogy a szerb képviselőház nem foglalkozik az újvidéki kormányzat követeléseivel. A legutóbbi a kormányról szóló törvény volt. Ez arra hatalmazza fel a szerb kabinetet, hogy felülvizsgálhatja a tartományi parlament és a vajdasági helyi képviseleti testületek határozatait.
Bojan Pajtics vajdasági kormányfő úgy vélekedik, hogy e törvény nincs összhangban a hatalom megosztásának az elvével. A miniszterelnök figyelmeztet, hogy a szerb kormánynak ilyen hatáskörrel való felruházása lehetővé teszi, hogy a tartomány és a községek (járások) a belgrádi központi hatalom kirendeltségeivé váljanak. A törvényt Borisz Tadics szerb elnök sem írta alá, s visszautalta a szerb parlament elé. Ott azonban újból szavazásra bocsátják. A vajdasági vezetők közölték, hogy a tartomány az alkotmánybírósághoz fordul.
Bojan Kosztres „radikálisabb lépések” megtételét jelentette be, ám ezek mibenlétét nem részletezte. A belgrádi kormány és parlament magatartását a végsőkig inkorrektnek nevezte. A vajdasági hatalom a tartomány semmibevételét nem fogja tolerálni, hangoztatta Kosztres. „Nem fogjuk tétlenül nézni, hogy Szerbia ugyanúgy fojtogassa a Vajdaságot, mint Szlobodan Milosevics idejében tette”, mondta.
A koszovói és a montenegrói függetlenedési törekvések közepette erősebb hangsúlyt kap a belgrádi arrogancia, a politikai erőfölény fitogtatása a Vajdasággal szemben, amely erőfölény már nem alkalmazható sem Koszovó, sem Crna Gora esetében. A cél pedig nem más, mint az autonómia felfüggesztése. Ez volt annak idején Milosevicsnek is a deklarált célja, s ez indította el az ország válságát, amely a véres széthulláshoz vezetett.
origo.hu
„Ezek undorító férgek!” – üzent a magyar celeb
