Újabb „kreatív” könyvelési módszereket vetett be a Pénzügyminisztérium annak érdekében, hogy az államháztartásban május végéig felgyülemlett deficit mértéke még ne érje el az egész évre tervezett hiányt. A hiányszámítási módszer megváltoztatása, az áfakifizetések visszatartása, valamint egyes állami kötelezettségek áttolása után most a bankoknak fizetendő lakáshitelezési kamatkiegészítést halasztotta el a költségvetés, így a hazai pénzintézetek két hónapja gyakorlatilag kamatmentes kényszerhitelt nyújtanak a büdzsének.
*
A „trükk” nem számít újnak a pénzügyi tárcánál, hiszen a lakáshitelezési támogatás késleltetése már a tavalyi büdzsé egyenlegét is javította – „papíron”. Lapunk már februárban beszámolt arról a pénzügyminiszternek készített belső jelentésről, amely a lakástámogatások még tavalyi évben esedékes, összesen 16,5 milliárd forintos kifizetésének halasztását taglalta, s azt javasolta Draskovics Tibor akkori tárcavezetőnek, hogy a kiutalások áttolását ő vagy megbízottja egyeztesse a nagyobb bankokkal.
Csak látszólag javíthatja a mérleget a július elsejétől megszűnő gyakorított áfabevallás is, amely lényegében legalizálja az áfaviszszatartást. A Világgazdaság információi szerint az új szabályozással a kormányzat törvényesíti azt a jogtalan gyakorlatot, hogy csak hónapokkal később utalja vissza a vállalkozásoknak az őket megillető áfát.
A hiánycsökkentő manőverekkel kapcsolatban gazdaságkutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy értelmetlen a valós helyzet helyett a manipulációt választani, mivel a „kozmetikázás” csak tovább rontja a gazdasági szereplők bizalmát.
Barcza György, az ING Bank elemzője lapunknak elmondta, hogy a kiadások késleltetése pusztán átmeneti segítséget jelent a költségvetésnek, a valós gondokat nem oldja meg. Mint mondta, ha az így képződő mintegy 40-50 milliárd forintos tételt hozzászámítjuk a május végéig felgyűlt hiányhoz, akkor lényegében elértük az egész évre tervezett deficitet.
Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg Domokos László, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes alelnöke is, aki hangsúlyozta: miközben a kormány újabb és újabb támogatási programokkal csábítja az embereket, addig a pénzösszeget biztosítani hivatott államkassza üres. Ezzel az ellentmondással immár nemcsak a vállalkozói réteg, de a lakosság is tisztában van – fogalmazott Domokos, aki szerint a megoldást nem a két éve tartó trükközés folytatása, hanem a valós számokkal való szembenézés jelentheti a kormány számára.
*
Eladósodás titokban. A legsötétebb nyolcvanas éveket idézi az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. mintegy hétszázmilliárd forintot kitevő idei kötvénykibocsátása körüli titkolózás – reagált Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke arra, hogy az állami tulajdonban lévő ÁAK Rt. a tranzakció sikerességére hivatkozva semmilyen információt nem kívánt közölni az idei év második felében esedékes, 2,8-3 milliárd euró értékű – költségvetésen kívüli – „forrásbevonásával” kapcsolatban. A Fidesz alelnöke szerint utoljára a rendszerváltás előtt adósodott el az ország úgy, hogy gyakorlatilag senki nem tudott róla. Varga elképesztőnek nevezte, hogy a következő húsz év eladósítására vonatkozó tranzakcióról nem lehet beszélni. Mint mondta, az ügyben a költségvetési bizottság Veres János pénzügyminisztertől tájékoztatót kér.
Fitch: nőtt a sebezhetőségünk. A különösen növekvő finanszírozási igényű államok közé sorolta Magyarországot a legnagyobb európai hitelminősítő intézet. A Fitch Ratings tegnap közzétett jelentése szerint a feltörekvő európai országok közül a magyar, a lengyel és a török adósságban kirívóan magas a nem rezidens befektetők aránya, ami sebezhetővé teszi ezeket az államokat az amerikai kamatemelésekkel és a kockázatvállalási hajlam csökkenésével szemben. Lengyelországban a javuló belső makrokörnyezet csökkenti e sebezhetőséget, ám Magyarországon a jelentős ikerdeficit a piaci kilengések kockázatával jár – figyelmeztet a hitelminősítő intézet, amely idén leminősítette hazánk forintadósságát, s közölte, hogy az euró magyarországi bevezetése a 2004-ben „kitolt”, 2010-es céldátumhoz képest további két évet csúszhat.
Eddig „bevetett” hiánycsökkentő manőverek:
· Új hiányszámítási módszer bevezetése 2004-től.
· Áfavisszatartások.
· Egyes központi kifizetések késleltetése vagy leállítása.
· Állami szerződések átkötése.
· Agrártámogatások halasztása.
· PPP-programok: autópályák, kollégiumok, börtönök építése állami megrendelésre, magántőke bevonásával.
· Állami Autópálya Kezelő Rt. 3 milliárd eurós kötvénykibocsátása.
· Nemzeti Autópálya Rt. idei áfabefizetési kötelezettsége.
· GDP-számítás megváltoztatása.
