Tudatosan irányított átrendeződés kezdődött meg a közútkezelésnél, és e téren csak kezdeti lépésnek számítanak a személycserék, intézményi átalakítások. Szakemberek szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vezetésének egyik célja a vagyon összevonása, vagyis a PPP-s autópálya-fejlesztésekhez hasonlóan az országos közúthálózat fenntartásához és fejlesztéséhez is külső forrásokat vonjanak be. Az útfenntartáshoz szükséges vagyon koncentrálásával jelentős megbízatásokat kaphatnak akár évekre előre is útépítő cégek, ezzel együtt a külső források igénybevétele – akárcsak az autópálya-fejlesztések esetében, ahol költségvetésen kívüli hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással biztosítják a fedezetet – drasztikus mértékben növelheti az ország eladósodását.
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter legutóbbi döntése szerint összevonják a tizenkilenc megyei közútkezelő közhasznú társaságot, valamint az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.-t, amiből létrejön a Magyar Közút Kht. Az összevonás 5200 főt érint. A minisztérium tájékoztatása szerint létszámleépítés nem lesz, ugyanis egy tavalyi határozat értelmében már ezt megelőzően tizenöt százalékkal csökkentették a közhasznú társaságoknál állást vállalók számát. Az igazgatók továbbra is helyükön maradnak, ám száz felügyelőbizottsági tag tevékenysége válik feleslegessé, ami a GKM tájékoztatása szerint 200 millió forint megtakarítást eredményez évente. Lapunk értesülései szerint ezenkívül nincs igazán nyomós indoka az összevonásnak, viszont mindenképpen csökken a közutakat kezelő megyei szervezetek identitása és nem utolsósorban csorbul a szakmai önállóság. Ez a lépés egyébként ellentmond az uniós elveknek is, amely inkább a regionalitást támogatja. Szakértők szerint a központosított útfelújítási közbeszerzések tovább növelik a piacon a multik előnyét, ami – konkrétan a helyi útfenntartásnál – hátrányos a kis- és középvállalkozások számára.
A szakminisztérium ugyanakkor nem titkolja, hogy külső források bevonását tervezik. Jelenleg vizsgálják annak a lehetőségét, hogyan lehetne erre a feladatra a frissen megalakított országos kht.-t alkalmassá tenni, vagy egy új társaságot kell emiatt létrehozni. Felvetődött annak a lehetősége is, hogy egy költségvetésen kívüli részvénytársaságot hoznak létre, ide csoportosítanák át az útfelújításra szánt állami pénzeket, és a pénzpiacokról vennének igénybe további forrásokat. Manninger Jenő, a Fidesz országgyűlési képviselője az átalakításokkal kapcsolatban lapunkkal közölte: a részvénytársaság létrehozása igazából a további privatizációt szolgálja, ami ebben az ágazatban hátráltatja a valódi piaci verseny kialakulását. A központosítás segítségével ugyanis évekre előre megszerezhetik a piacot jelenleg is uraló multik az útfelújításokat, útfenntartással járó munkákat. Számukra ez rendkívül előnyös, hiszen 2007 után leginkább csak EU-forrásokból és a jelenleginél kisebb ütemben épülnek majd az autópályák, másrészt a tönkrement országos közúthálózat helyreállítása hatalmas beruházásokat jelenthet. Manninger Jenő hozzátette: a GKM vezetői azzal indokolták a kht.-k összevonását, hogy ezzel megakadályozzák több ember mutyizását. Ezt követően viszont – jóval nagyobb tételben – egy személy mutyizhat.
Az átalakítások zökkenőmentes lebonyolításához más téren is igyekszik bebiztosítani magát a GKM jelenlegi vezetése: a szakmát képviselő és a tárca lépései iránt ellenvetéseket megfogalmazó vezetőket eltávolítják posztjukról. Kóka János április elején mentette fel pozíciójából Kovács Ferenc helyettes államtitkárt, értesüléseink szerint azért, mert Kovács ellenezte az útfinanszírozási rendszer átalakítását. Ugyanígy menesztették – az átalakítások közepette – Székely Andrást, a GKM közúti főosztályának vezetőjét, e poszt betöltésére pályázatot írt ki a minisztérium. Az elbocsátás magyarázataként – esetektől függetlenül – ugyanazt az indokot hozzák fel az illetékesek: frissebb, fiatalosabb, lendületesebb vezetőkre van szüksége a közutas szakmának, illetve a gazdasági és közlekedési miniszternek.
Gyurcsány az autópályákról. Egy olyan ország számára, amely munkahelyeket akar teremteni, az autópályák – akár erőltetett ütemű – építése lehet a legjobb program – mondta tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott interjújában. Úgy vélte, az építkezések a versenyeztetéssel „érdemben kevesebbe” kerülnek, mint 2002 előtt. A miniszterelnök arra a felvetésre, hogy egy korábbi ígéret szerint 800 kilométer autópálya épül a ciklusban, a távirati iroda közlése szerint azt válaszolta: „biztos sok mindent mond valamennyi párt, amikor alakul”. Manninger Jenő képviselő lapunkkal közölte: nem igaz az, hogy a közbeszerzéssel olcsóbban épülnek a sztrádák, hiszen amíg a polgári kormány idején kilométerenként 1,3 milliárd került a fejlesztés, ebben a ciklusban átlagosan 2,4 milliárd forintba. Elmondta: mivel a kormány a költségvetésen kívül helyezte a fejlesztéseket, az ebből adódó többletteher ellensúlyozására a következő kormánynak kell megoldást találnia.
