A külföldi dömping rémképe

Európának meg kell tanulnia, hogy alkotmány nélkül éljen, hiszen minden jel arra utal, hogy jelenlegi formájában nem léphet életbe az alapdokumentum – nyilatkozta lapunknak Jacques Rupnik francia politológus. A párizsi Politikatudományi Nemzeti Alapítvány igazgatója, nemzetközi hírű Közép-Európa-szakértő úgy vélte, a szerződés számos olyan fontos, nélkülözhetetlen elemet tartalmaz, amelyek – újabb bonyolult procedúra révén létrejövő megállapodások segítségével – még részét képezhetik az uniós döntéshozatalnak.
A francia elutasítás legfőbb okát a megfigyelők többségéhez hasonlóan Jacques Rupnik is a párizsi belpolitika válságában látja. Az emberek nem szeretik a kormányzatot – mondja –, hiszen felszöktek az árak, magas a munkanélküliek száma, a bevándorlók pedig elárasztották az országot. Az alkotmány minderre képtelen volt válaszokat megfogalmazni. A szakértő szerint nehéz elkerülni, hogy bizonyos mértékben bűnbaknak tekintsék a keleti országokat, hiszen a végeláthatatlan s egyesek szerint felelőtlen bővítés miatt sokan úgy érzik, Európa elveszíti a kontrollt önmaga felett. „De nem kifejezetten a kelet-európai országok felé irányul az ellenszenv, hanem a kialakult helyzet váltotta ki” – fogalmazott Rupnik.
A szélsőséges pártok persze előszeretettel ijesztgettek a külföldi dömping rémképével. Eddig csak a szélsőjobb érvelt a kintről érkező veszéllyel, ma már azonban a baloldal is gyakran él ezzel a kampányfogással. A szakértő emlékeztetett, hogy egyes alkotmányellenes baloldali politikusok újra meg újra szóba hozták például a gyárak, vállalatok külföldre telepítését, aminek következtében egyre több francia marad munka nélkül. Az emberek el is hitték, hogy van kapcsolat a munkanélküliség és az alkotmány között, de semmit sem hallottak arról, mit jelentett a kontinens számára a demokratikus átmenet Kelet-Közép-Európában. Rupnik szerint sok az olyan francia, akinek máig sem sikerült megemésztenie a kommunizmus bukását. Az ő számukra a bővítés vagy éppen az alkotmány kérdése kimerül abban, hogy mennyibe kerül mindez.
A professzor szerint az alkotmány elutasítása miatt Franciaország veszíthet súlyából az Európai Unión belül, csökken a befolyása a döntéshozatalban. Rupnik szólt az unió motorjaként emlegetett francia–német tandemről is, mondván, annak szerepe mindenképpen megváltozik a történtek után. Pillanatnyilag ugyanis az alkotmányt parlamenti úton, mindenféle fennakadás nélkül ratifikáló Németország az integráció szélesítésének talán legnagyobb híve, Franciaország viszont inkább kerékkötővé vált. Kérdés azonban, hogy lehet-e alternatívája e párosnak.