Nem felforgató radikalizmusra van szükség adókérdésben – jelentette ki kedden Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Népszabadság szerkesztőségében tartott fórumán. Pedig korábban Kóka János gazdasági miniszter az írországihoz hasonló gazdasági csoda zálogának nevezte az adóreformot. Az adók csökkentéséből az adózói magatartás megváltoztatása lett, például a szankciók szigorításával, olyan elképzelésekkel, mint a köztisztasági csomag. Ugyancsak az adózási kedv megváltoztatása érhető tetten a 100 lépés programjának olyan intézkedésein, mint a kékmunka, illetve az alkalmi munkavállalói könyv bevezetése, amellyel a baráti szívességek és a borravaló is az adóköteles jövedelem kategóriájába sorolódnának.
Korábbi nyilatkozataival szöges ellentétben Gyurcsány Ferenc is ragaszkodott ahhoz, hogy csak az általános forgalmi adóban van versenyhátrányban Magyarország, ezen a területen terveznek változtatásokat a napokban. A bejelentésre várhatóan hétfőn kerül sor a parlamentben, napirend előtti felszólalásban, de nem biztos, hogy a jövő héten. Elképzelhető: újabb egy hetet kell várni arra, hogy megtudjuk: miként kívánja a 100 lépés részeként átalakítani az adó- és járulékrendszert a kormány.
Információink szerint a késésnek nem csak az MSZP és SZDSZ szokásos adók körüli kötélhúzása az oka. Úgy tudjuk: a Pénzügyminisztériumban a miniszter és az államtitkárok sűrű cseréje nyomán vezetési válság alakult ki. Az új tárcavezető, Veres János bizonytalanságát tovább növelte az a konferencia, amelyen néhány hete külföldi elemzőket látott vendégül. A szakemberek ugyanis a tanácskozás végén megköszönték a miniszter őszinte szavait, mondván: azok azért is hasznosak voltak, mert nélkülük magasabbra értékelték volna Magyarországot, ám azok ismeretében meg tudják tenni a szükséges korrekciókat. Értesüléseink szerint Veres azóta minden előterjesztésre felíratja mindegyik pénzügyminisztériumi belső munkatárs telefonszámát, hogy bármikor megkérdezhesse tőlük, mire is gondoltak az adott javaslat elkészítésekor.
A Pénzügyminisztérium vezetési válsága lényegesen lelassította a döntési folyamatokat, az előterjesztések feltorlódásához vezetett. Ráadásul információink szerint túl sok javaslaton dolgoznak egyszerre, olyan ötleteket vesznek újra elő, amelyeket két héttel azelőtt már sutba dobtak. Ez az átgondolatlanság érhető tetten az áfáról nyilvánosságra került javaslatok körül is, hol a többkulcsos, hol pedig az egykulcsos koncepciót veszik elő újra meg újra a PM-ben. A kormányfő környezetéből származó információink szerint nem kizárt, hogy Veres János nem az utolsó pénzügyminisztere a Gyurcsány-kormánynak.
Gyurcsány Ferenc korábbi nyilatkozatai az adóreformról
2005. február 9.: Megalakult az adóreform-bizottság. Az Akar László vezette testület mottója a „kevesebb adót, több igazságosságot!” volt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országházban azt mondta: az adóreform akkor lesz eredményes, ha méltányosabb közteherviselés mellett mindenkinek egy kicsivel több jut a családjában. – Magyarország számára kényszer átgondolni az adórendszer átalakítását, mivel Európában, így a szűkebb környezetünkben látható adóverseny indult meg – fogalmazott a kormányfő.
2005. április 6.: A miniszterelnök szerint nem volna helyes csak az adórendszerhez hozzányúlni, mert a többi ellátórendszer is igazságtalan. A kormányfő ekkor hangoztatta először azt a gondolatot, miszerint elsősorban az emberek gondolkodásában kellene megváltoztatni az adózói magatartást.
2005. április 12.: Lanyhadó lelkesedés. A miniszterelnök szerint egyelőre hiányoznak azok a javaslatok, amelyek alapján a kormány döntést hozhatna az adóreform ügyében. Gyurcsány Ferenc közölte: bátrabb javaslatokat vár. A kormányfő egyben visszatért arra az elképzelésre, miszerint az emberek adózási kedvén kellene változtatni.
