A testületen belül többen kritikával illették a tervezetet, s a véleményüket írásos formában eljuttatták a megfelelő szintekre. Kifogásolják, hogy a szakszervezet véleményt – felszólamlási jog – csak minden év január 26-án, a nemzetközi vámnapon tehet.
Álláspontjuk szerint sérti az OLAF-iroda (az Európai Bizottság csalás elleni irodájának magyar szervezete) függetlenségét a VPOP jelenlegi és jövőbeli gyakorlata.
*
Az iroda vezetője például főosztályvezető-helyettes besorolású, alezredes rendfokozatú. Ennélfogva a Pénzügyminisztérium alá tartozó irodavezetőnek – aki közvetlenül az OLAF főigazgatójával, továbbá igazgatóival tartja a kapcsolatot – elvileg bármely magasabb beosztású és rendfokozatú pénzügyőr utasítást adhat. Mindezen túl a pénzügyi kérdésekben csak a pénzügyi főigazgató útján fordulhat az országos parancsnoksághoz. Az OLAF- irodának nincs önálló költségvetése, létszámhelyzete kritikus. Utóbbit már az OLAF központja is kifogásolta. Kérdéses, hogy mennyiben lehet független az az iroda, ahol a munkáltatói jogokat – a kinevezés kivételével – az országos parancsnok látja el. Úgy vélik, hogy az iroda pénzügyőrséghez telepítése nem volt szerencsés döntés.
Véleményük szerint elfogadhatatlan, hogy a VPOP-n belül létrehozták az országos parancsnok hivatalát, ahová az elbocsátások idején új munkatársakat is toboroztak. Állításuk szerint a testület összlétszámához viszonyítva túlzott a központ létszáma. Kifogásolják: a tervezetben az országos parancsnok hat szakterület közvetlen felügyeletét látja el, ami szokatlanul sok. Hiba, hogy a bevételi főigazgató felügyeletébe tartozó informatikai főosztály felügyeli és ellenőrzi a vámhatóság informatikai szervezetét, tevékenységét. Ugyanis a hivatalnak nem feladata az informatikai feladatok ellátása. Érthetetlen, hogy miért veszi ki a szabályzat a főosztály koordinációs tevékenységéből az éves pénzügyi beszámolót érintő ellenőrzéseket. Ezeket nem kell koordinálni, vagy nem szerencsés, ha nem a pénzügyi főigazgató koordinálja? – tették hozzá.
Ellentmondás van a jogi és igazgatási főosztály jogszabály-előkészítési koordinációs tevékenysége és az Integrációs Hivatal EU-jogalkotási tevékenysége között. Probléma, hogy a főosztály vezetője nem tud angolul, és hogy sem az Integrációs Hivatal vezetője, sem az interim osztályt közvetlenül felügyelő osztályvezető nem jogász, holott a munka komoly EU-jogi szaktudást igényel. Érthetetlen, hogy a jogi és igazgatási főosztály miért kap részleges, mellékes szerepet a közbeszerzésekben, miközben szükség lenne arra, hogy az osztály felügyeleti szerephez jusson.
A számlavezető parancsnokságot nem kevesebb, mint hat főosztály felügyeli. Úgy látják, a hangsúlyossá váló ágazati, szakági felügyeletek lényegében irányíthatatlanná, átláthatatlanná teszik e rendkívül fontos szervezeti egységet. A bevételi ágon jelenleg még mindig a vámfeladatok hegemóniája érvényesül, nem történt meg az EU-hoz történő csatlakozás konzekvenciáinak levonása. A közvetett adók beszedéséből fakadó feladatok jelenlegi szerkezete nem teszi indokolttá az önálló osztályt, az országos parancsnokság létszáma így is meghaladja egy modern, európai struktúrájú vámszerv valós és reális igényeit.
Hibának tartják, hogy az országos parancsnoknak nincs a nemzetközi és az európai ügyekért felelős helyettese országos parancsnoki szinten. A kapcsolattartás következő szintje a főosztályvezető, amely azonban nem felel meg sem az EU-követelményeknek, sem a tagállamok vámigazgatási struktúrájának. Hiányolják, hogy a mélységi ellenőrzéseket végző csoportok feladata, valamint az, hogy hová tartoznak, nincs meghatározva. Öt olyan típusú értekezletet rögzítettek, amelyek átfedik egymást. A döntési mechanizmus pedig nincs részletesen kidolgozva, azt a szolgálati ügyrendek tartalmazzák.
Milliárdos pluszköltség. Miközben a vámhatóság 2003-ban tízszázalékos (808 fős) létszámleépítésre kapott utasítást, a valóságban azóta több mint 1400 embert küldtek el. Többségük 40 év feletti, nagy szakértelemmel rendelkező munkatárs volt. A leépítést követően újakkal bővítették a létszámot; kiképzésük tíz hónapot vett igénybe. Az Állami Számvevőszék szerint a minőségi változás magas kockázatot jelent a feladat-végrehajtás eredményességében. Az újak felszerelése és kiképzése 1,9 milliárd forintos pluszkiadást jelentett.
