A napokban kerül az Országgyűlés elé megvitatásra a gyógyszeripari rendtartásról szóló törvény, mely a gyógyszerek árának liberalizációjával is foglalkozik. Ez jelentős árversenyt idézhet elő a piacon.
– Jelenleg egy gyógyszert – függetlenül attól, hogy az vényköteles vagy nem, támogatott vagy nem – ugyanazon az áron lehet megvásárolni minden patikában. A törvény azonban a jövőben szabadárassá tenné a nem támogatott és nem vényköteles termékek körét, és „adna” árszabadságot. Véleményünk szerint a szabad ár lehetősége olyan problémákat okozna a piacon, ami később káoszhoz vezetne. Nonszensz lenne, ha az egyik patikában a fájdalomcsillapító olcsóbb lenne, mint a másikban. Az árverseny beindítása több patika működését veszélybe sodorná, bár ez végül is nem a mi ügyünk. Mi jobbnak tartanánk, ha nem változna a jelenlegi rendszer, ha megmaradnának a rögzített árak, vagy ha úgy tetszik, árrések.
– Hogyan áll jelenleg a gyógyszerár-támogatás ügye? Tavaly megkötötte a kormány a gyógyszergyártókkal azt a szerződést, amiben szabályozzák ezt a kérdést…
– Aláírtuk ugyan a szerződést, de annak mellékleteit a mai napig nem sikerült tisztázni. A tárgyalások jelenleg is folynak, s reméljük, hogy a kormányzat részéről a sokszor kért kiszámíthatóság irányába mennek el a megbeszélések. Az, hogy állandóan változik a támogatási rendszer, senkinek nem jó. Szeretnénk elérni, hogy egy stabilabb környezetet teremtsen az új szabályozás, mert a jelenlegi, gyakorta változó rendszer mind a betegek, mind a gyógyszerészek, mind az orvosok és gyógyszergyártók számára állandó gondot jelent. Szerintünk a gyógyszer-támogatási keretet vagy meg kell emelni, vagy figyelembe kell venni az ország és a költségvetés helyzetét, annak korlátait, s akkor a gyógyszer-támogatási rendszeren belül meg kell tenni azokat a lépéseket, melyeknek egy részét más nyugat-európai országok már megtették. Ezen intézkedések bizonyos gondokkal járnak majd, de alapvetően nem növelnék a betegek terheit, sőt csökkentenék.
– A gyógyszerkassza sorozatos túllépéseit a szektor más területén is hasznosítani lehetne. De mi kellene ahhoz, hogy sikerüljön megtakarítani és átcsoportosítani ezekből a pénzekből?
– Az egészségügy helyzete, függetlenül a gyógyszerár és a támogatás kérdésétől, rosszul áll, de a gyógyszerkassza túllépéseit valóban lehetne a bérek javítására is fordítani. Ehhez viszont az kellene, hogy a kasszába történő befizetési rendszeren változtassanak. Jelenleg a nagy nemzetközi multinacionális vállalatok előretörése igen látványos. Ez azt jelenti, hogy meglepő módon ma Magyarországon azokat a termékeket is támogatjuk anyagilag, amelyek nem hazai készítmények annak ellenére, hogy számos terápiás területen rendelkezésre állnak az ugyanolyan korszerű, egyenértékű, ugyanakkor kedvezőbb árú hazai gyártású készítmények. A gyógyszerkassza túlköltésének döntő részét a multinacionális cégek által forgalmazott drága készítményekre kifizetett tb-támogatás okozza, holott a kassza túlköltése miatti – a magyar állammal megkötött szerződésből adódó – befizetést közösen álljuk, s így a magyar cégek is „büntetve vannak”, akik generikus készítményeikkel igen jelentős megtakarítási lehetőséget biztosítanak a gyógyszerkassza számára.
– Alapvetően az a probléma, hogy olyan drága gyógyszerek is a támogatási listán szerepelnek, amelyeket ki lehetne váltani olcsóbb magyar készítményekkel?
– Igen, bár a jelenlegi kormányzati elképzelések abba az irányba mutatnak, hogy a helyzet változzék. A nyugat-európai országokban ez nem kérdés, de a magyar társadalom számára nagyon nehéz elmagyarázni, hogy a hazai termékek minősége ugyanaz, hiszen a nemzetközi minőségbiztosítási előírások szerint készülnek, mint a svájci, német, francia vagy amerikai készítmények. Ez oly mértékben komoly és mélyről gyökeredző probléma, hogy még az orvosok körében sem sikerült teljesen ezt megoldani.
– Mit tesz a Richter azért, hogy piaci pozíciója ne romoljon, miként érte el, hogy a kis magyar vállalat regionális multivá nőtte ki magát?
– A Richter számára a magyar piac meghatározó jelentőségű, s mindent megteszünk, hogy a magyar piacon a pozíciónk erős maradjon. Bár a nagy nemzetközi gyógyszercégek mellett nem könynyű versenyben maradni, a kutatatás-fejlesztés terén jelentős eredményeket érünk el. Küzdünk és jelentős összegeket költünk arra, hogy Magyarországon maradjon a kutatás és fejlesztés, tehát hogy legyen szellemi hozzáadott érték, s ennek a nyeresége itt hasznosuljon. Ezért fontos, hogy a Richter független és magyarországi központú cég, így itt dől el, hogy a nyereség mire fordítódik. Úgy gondoljuk, ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk, az árbevételünk tíz százalékát kutatásra és fejlesztésre kell fordítani. Ez tavaly tízmilliárd forint volt, idén 12 milliárd lesz, amivel az európai rangsorban 231.-ek, míg a régióban az elsők vagyunk. Annak, hogy cégünk nyereséges, természetesen sok összetevője van, de az egyik legfontosabb, hogy a termék-portfóliónkat meg tudtuk újítani.
– Milyen kutatásokat végez ma a Richter, és mennyit fordít a beruházásokra?
– A legköltségigényesebb és legkockázatosabb irányban is kutatunk, s ez nem más, mint az eredeti gyógyszerkutatás. Ezen belül is a központi idegrendszerre koncentrálunk, a fájdalom, a skizofrénia és a depresszió gyógyítására. A másik terület a kémiai eljárás, a hatóanyag-előállítás és készítményfejlesztés. Fejlesztési vonalon kiemelt figyelmet fordítunk a szteroidokra is, amelyek a fogamzásgátló termékek alapját képezik, ezekből a világ szinte minden országába szállítunk. A nőgyógyászati vonal mellett számos fontos terápiás területünk van, értem ez alatt például a szív- és érrendszeri betegségeket, a vérnyomáscsökkentőket. Ebből piacvezető készítményekkel rendelkezünk, vannak gyomor- és bélrendszerre ható készítményeink, s mozgásszervi problémákra ható termékeink is. A lényeg az, hogy a legkorszerűbb készítményeket próbáljuk forgalomba hozni, elérhető áron. A beruházásokra idén 25 milliárd forintot költünk. A legnagyobb beruházás a volt Magnezitipari Művek területén valósul meg, ahol kilencmilliárd forintért új kémiai kutatóépületet, további hárommilliárdért technológiai kísérleti nagylabort hozunk létre. Igyekszünk a kutatóink, fejlesztőink számára olyan körülményeket teremteni, hogy például laboratóriumaink egyenértékűek legyenek egy Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban működő hasonló cég kutatóbázisával. Egyetlen esélyünk arra, hogy a tehetséges embereket itthon tartsuk, s hogy megpróbáljuk a kutatókat Nyugat-Európából visszahozni.
origo.hu
Lakástűzhöz riasztották hajnalban a győri tűzoltókat
