Megkezdődött csütörtökön az aratás a Kecskemét melletti Borbáson, ahol az őszi árpába vágtak bele a kombájnok, tegnap pedig már Városföldön is arattak. A termés itt még nem okoz gondot tudomásom szerint – nyilatkozta lapunknak Domján Gergely magángazdálkodó, a kecskeméti gazdakör elnöke –, egy központi tárolóba gyűjtik, ahonnét hamarosan hajóra rakják, s kiviszik az országból. Az első vágások alapján hektáronként mintegy hattonnás, kombájntiszta terméssel lehet számolni, amelyért jó esetben is csak tizenkilencezer forintot adnak a felvásárlók.
– Az önköltség azonban tonnánként 20 ezer forint körül alakul, tehát egy évig a semmiért dolgoztunk – jegyezte meg a gazdálkodó, aki kérdésünkre elmondta azt is, hogy a területalapú támogatások sem maradnak hiánytalanul a termelőknél. A gázolaj árának növekedése például jelentős összeget von el a támogatásokból.
Növekvő költségek – apadó támogatás
A pénzügyőrség egy hektár megművelésére 95 liter gázolajat ismer el, de a valós felhasználás ennél magasabb. Ha az egyszerűség kedvéért hektáronként 100 liter gázolajjal számolunk, amely 250 forintba kerül, akkor 25 ezer forintba kerül egy hektár megművelése. Ha pedig azt nézzük, hogy a gázolaj ára az utóbbi hónapokban 230 forintról 250 forintra emelkedett, akkor ötmillió hektár megművelt területtel számolva már 80 milliárdos költségnövekedésről lehet beszélni az egész termelői társadalmat tekintve. Ehhez jönnek még hozzá az alkatrész, a növényvédő szer, a műtrágya és az egyéb, időközben szintén egyre növekvő költségek, és a támogatásból már nem is maradt semmi. Mindezt a kecskeméti önkormányzat vonzáskörzetébe tartozó földeken megfejelték a tél végén bevezetett hektáronkénti kétezer forintos mezőőri járulékkal, ami ellen minden lehetséges fórumon és erejükkel tiltakoznak, mert ez csak az érintett gazdák versenyhátrányát erősíti – tette hozzá Domján Gergely.
Közepes termés várható Hajdú-Biharban
Hajdú-Biharban 76 ezer hektáron vetettek búzát, ám a belvíz miatt csak 72 500 hektárról tudnak betakarítani – tudtuk meg Kiss Zoltántól, a megyei földhivatal növénytermesztésért felelős munkatársától. Őszi árpát tízezer, tritikálét és zabot öt-ötezer hektáron vetettek. Az aratás várhatóan tíz nap múlva kezdődik az árpával. A partos területeken közepes, 4,5 tonnás búzatermés várható. A magtárakban jelenleg mintegy hatszázezer tonna gabona van, ennek ellenére valószínűleg nem lesz gond az új termés elhelyezésével, legfeljebb akkor lehet kapacitásgond, ha a kukorica betakarításáig nem ürülnek megfelelő ütemben a tárolók – véli a szakember. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) raktárkapacitása jelenleg 98 százalékban telített, ennek ellenére nem lesz gond a kalászosok betárolásával, mert a napokban megindult az export – nyilatkozta lapunknak Pallagi László, a debreceni kirendeltség vezetője. A megyében csaknem egymillió tonna tárolókapacitás van, ebből 530 ezer tonnával a hivatal rendelkezik. A héten húszezer tonna gabonát szállítottak ki, a jövő héten pedig újabb 25 ezer tonnát visznek el, így a kirendeltségvezető szerint meg tudják oldani, hogy azoknak a termelőknek a búzáját is áttárolják, akiknek májusban, illetve június közepén lejárt a szerződésük. Fokozza az optimizmust, hogy Gráf József miniszter néhány hete egy debreceni fórumon arra is ígéretet tett, hogy augusztusra 25-30 ezer, őszre pedig 80-100 ezer tonna gabonát befogadó tárolókapacitás épülhet meg AVOP-pályázatból a megyében – közölte a kirendeltségvezető.
Módos Imre termelő, a megyei agrárkamara alelnöke úgy véli: a kormány nem jó úton jár akkor, amikor tárolókapacitások építésére fordít súlyos milliárdokat. Ehelyett inkább az állatlétszám növelését kellene támogatni az állat-egészségügyi és higiéniai költségek egy részének átvállalásával. A mezőgazda szerint a magyar abrakot fogyasztó állatok száma megengedhetetlenül lecsökkent, s mivel nincs, ami megegye a gabonát, a szántóföldi növénytermesztés is válságba kerülhet.
Csongrád megyében egy-két település kivételével a jövő héten kezdődik az őszi árpának, valamint a tritikálénak és a rozsnak a betakarítása. Szakemberek szerint a belvíz okozta károk miatt gabonából az idén csak közepes termés várható. A tavalyi rekordév után, amikor hektáronként 5,5 tonna volt az átlagtermés, ezúttal 4,3-4,5 tonna búzatermésre számítanak. Árpából ennél rosszabbnak ígérkezik a terméshozam. Csanádpalota határában jelenleg csak a belvíz sújtotta területeken arattak őszi árpát. Mikulán László magántermelőtől megtudtuk, hogy ott mindössze 2-2,5 tonna termett hektáronként e gabonából. Hódi Pál, a megyei agrárkamara elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a legtöbb településen bizonytalan az új termés elhelyezése. A silók fele foglalt, a raktárak még mindig tele vannak óbúzával. A Homokhátságon nem gond a betakarított gabona elhelyezése, mert ott főként árpát, tritikálét és rozst termesztenek, amit takarmánynak használnak. Hódi Pál szerint ezen a tájegységen viszont az jelent gondot, hogy az utóbbi időben jelentősen megcsappant a jószágállomány az alacsony felvásárlási árak miatt, ezért nehéz lesz értékesíteni a takarmánygabonát.
Hiányzó tárolók
Arra a kérdésre jelenleg senki nem tud választ adni, hogy mennyi raktár szabadul fel a következő napokban. Szakértők attól tartanak, nem lesz hová szállítani az új termést, mert eddig nem épültek meg a tervezett tárolók. Tavaly csaknem 230 ezer tonna gabonát ajánlottak fel ebből a dél-alföldi megyéből intervencióra, de eddig csupán 140 tonnát szállítottak el. A falugazdászok felmérést készítettek a raktárkapacitásokról. Kiderült, hogy a 700 ezer tonna befogadására épült raktárakban mindössze 350 ezer tonna helyezhető el az új termésből, mert a másik felében még ott áll a tavalyi mennyiség.
origo.hu
Orbán Balázs: Az iskola tanulásra és nevelésre való, nem ideológiai kísérletezgetésre
