A franciák nagy többséggel elutasították az európai alkotmányt. Milyen következtetést lehet ebből a döntésből levonni?
– A francia népszavazás eredménye krízist jelent, de nem katasztrófát. A válságos helyzetet azonban úgy kell felfognunk, mint új lehetőséget a kontinens további előmozdítására. Közelebb kell kerülnünk az emberekhez, megértetni velük, hogy Európát nem lehet bűnbaknak tartani a felmerülő problémákért, sem az államháztartások nehézségeiért, sem a munkanélküliségért. A globalizált világban érdekeinket csak közösen tudjuk érvényesíteni. Az európai integrációnak nincs alternatívája.
– Térjünk át a német belpolitika mozgalmas eseményeire! Váratlan meglepetést jelentett önnek is Gerhard Schröder döntése az előre hozott parlamenti választásról? Hogyan értékeli ezt a lépést?
– Elhatározását helyesnek tartom. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kormány, az SPD–Zöldek-koalíció, nem képes az országot kivezetni nehéz helyzetéből. Elhibázott lépés lenne 2006-ig több mint egy évet várni. Nem számoltam viszont azzal, hogy a kancellár még az észak-rajna-vesztfáliai választás napján nyilvánosságra hozza ezt a határozatát. Azt vártam, hogy a tartományban elszenvedett súlyos SPD-vereséget követően előbb hosszadalmas gondolatcserére kerül sor a koalíciós partnerek között, és csak ezt követően torkollik a vita az előre hozott választásba.
– Nem lett volna előnyösebb az ellenzék számára, ha a kormány még egy teljes éven keresztül kifejezésre juttatja tehetetlenségét?
– Semmiképpen sem. Az unió felkészült arra, hogy bármikor vállalja a választási konfliktust. Minél előbb vehetjük át a felelősséget az ország számára fontos, jó politikáért, annál jobb.
– A Schröder-kormány meghátrálása az SPD gyengeségének vagy a szociáldemokrácia általános krízisének a jele?
– Szerintem az SPD nem jut összhangra arról a politikáról, amelyre szükség lenne, hogy elmozdítsa az országot a gazdasági meg pénzügyi nehézségek, a szociális rendszerek okozta mélypontról. Ennek megfelelően a Schröder követelte reformokat csak félszívvel igyekeztek megvalósítani, és azokat megfosztották a siker lehetőségétől. A nagy garral kilátásba helyezett vörös-zöld projekteket a polgárok nem fogadták el, és az SPD–Zöldek-koalíciót a tartományokban sorozatosan megbuktatták. A parlamenti választásra a szociáldemokraták fel is mondták a Zöldekkel kötött szövetséget. Ezen túlmenően az SPD igyekszik megakadályozni a párt kettészakadását, a szélsőbal szárny leválását, és abból a meggondolásból indul ki, hogy ezt a harcot ellenzéki szerepben sikeresebben tudná megvívni, mintha vállalnia kellene a kormányfelelősséget is. A szociáldemokrácia alaptézise nem felel meg a jelen valóságának. Ezt Schröder is felismerte, ezért akart másfajta politikát folytatni. De pártja erre nem volt hajlandó, és így az SPD sem alkalmas a kormányzás feladatára.
– Melyik tábor húzhat hasznot a szokatlanul rövid kampányidőszakból?
– Elsősorban a jelenlegi koalíció helyzete nehéz. Ilyen rövid idő alatt a németeknek nem lehet érthetően elmagyarázni, miért nincs a kormány többé abban a helyzetben, hogy irányítson, hogy a Bundesratban nincs megfelelő többség a tervek megvalósítására. De hát az előre hozott választás célja nem is az, hogy elhitesse: Schröder tovább szeretne kormányozni.
– Bizonyos körülmények között a CDU abszolút többséghez juthat a parlamentben. Ha viszont nem, akkor milyen koalíciós felállás képzelhető el a kereszténydemokraták számára az új kormány megalakításánál?
– Az unió azzal a világos céllal vág neki a kortesidőszaknak, hogy a szabad demokratákkal (FDP) közösen alakít kormányt.
– Németország pillanatnyi problémái ismertek, a reformok szükségessége vitathatatlan. Milyen súlyponti témák találhatók a CDU receptjén?
– Elsődlegesen a gazdaság fellendítéséről fogunk gondoskodni, mivel az Európai Unió tagállamai között a leggyengébb növekedési rátával rendelkezünk. Mindenekelőtt a modern technikákba fektetett innovációra koncentrálunk. A vörös–zöld-koalíció egyik legnagyobb hibája az innovációellenes politika volt. A második helyen az országban uralkodó bürokratizmus áll. Nehézkessé vált az adminisztratív tevékenység, az állami befektetések lebonyolítása hosszabb ideig tart, mint minden más országban. A szociális rendszerek finanszírozásának az átalakításával csökkenteni akarjuk a fizetések magas mellékkiadásait. Tekintettel a városok háztartásainak helyzetére, nem ígérhetünk adócsökkentést, de egyszerű adórendszerre lesz szükség és alacsonyabb adóalapokra. A munkaerőpiacok működőképességének a fokozása is elodázhatatlan. Ezen a téren olyan lehetőséggel rendelkezünk, amely rövid időn belül pszichológiai hatással is jár, hogy az emberek ismét bizakodva tekintsenek a jövőbe.
– A német gazdaság virágzásának fázisában Németország nagyvonalúan adakozott a világ legkülönbözőbb pontjain. Szükség lesz e segítőkészség jelentős csökkentésére az országon belüli nehézségek áthidalásának az érdekében?
– Problémáink nem a világban magunkra vállalt anyagi elkötelezettségekből adódnak. Az állami fejlesztési segélyek öszszege nem is különösebben magas. Különben a vörös–zöld-kormány minden ígérete ellenére csökkent az e célra fordított kiadás. Németország minden nehézsége mellett tudatában kell lennünk annak, hogy más országokkal összehasonlítva – akár Európában, akár a világban – még mindig jó gazdasági helyzetben vagyunk, így nem eshetünk áldozatul a kísértésnek, hogy feladjuk a másokkal szembeni felelősségvállalást. Ez teljesen elhibázott utat jelentene. Továbbra is kiállunk a külpolitikailag vállalt felelősség mellett a megbízhatóság jegyében.
– Jó egy év telt el az EU keleti bővítése óta – a politikai eredménnyel szemben jelentős gazdasági problémák állnak, így az illegális munkavállalók magas száma. Hogy hangzik a CDU mérlege tizenkét hónap elteltével?
– Előreláthatók voltak a tíz új tagállam társulásából adódó, átmeneti nehézségek, tekintettel az ott uralkodó, különböző gazdasági és szociális helyzetre. A bővítés politikai és gazdasági jelentősége mellett azonban a kezdeti problémák eltörpülnek. Németország hajlik arra, hogy némiképp az EU-t és a keleti bővítést nyilvánítsa bűnbaknak a saját gondjaiért – ez azonban nem helyes. Például az illegális feketemunka már előzőleg is ismert jelenség volt. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elejét vegyük annak a demagóg megítélésnek, amely a határainkon túl keresi a magyarázatot a benső nehézségekre. Mi Európa egyesülésének többet köszönhetünk, mint minden más ország, és hasznot húzhatunk abból a gazdasági dinamizmusból, amely az új tagállamokat jellemzi.
– Már a Schröder-kormány tiltakozott az ellen, hogy a németek EU-terheit tovább növeljék. Hasonló a CDU beállítottsága is?
– Mi is támogatjuk ezt a pozíciót. Amikor a német települések költségvetése szigorú takarékossági kényszer alatt áll, ez alól az EU háztartását sem lehet kivonni. Azoknak az országoknak – Spanyolországnak, Portugáliának, Írországnak –, amelyek a múltban jelentős segítséget kaptak, most be kell látniuk, hogy az EU figyelme az új tagállamokra összpontosul, hiszen ezeknek is be kell hozniuk az elmaradást. A hajdan szolidaritást élvezőknek ezúttal maguknak kell szolidaritást vállalniuk. Ennek megfelelően fog állást foglalni a CDU-kormány.
– Románia és Bulgária után Törökország folyamodik EU-tagságért, amit a CDU mindeddig elutasított. A későbbiekben is marad ez a beállítottság?
– Minden jövőbeni kormány átveszi a megelőző kabinet Németországra kötelezően vonatkozó döntését. Románia és Bulgária felvétele tehát eldöntött ügy, annak ellenére, hogy a románokkal kapcsolatosan számtalan kétely uralkodik. Csak arra szólíthatjuk fel román partnereinket, hogy fokozott mértékben igyekezzenek megvalósítani az EU-tagság feltételeit. És persze oda kell figyelnünk arra, hogy a velük kötött szerződés pontjait betartsák. Ha nem, akkor elhalasztható a társulás időpontja. Törökországgal szemben mindig hangoztattuk, egy úgynevezett privilegizált társi viszonyt jobb megoldásnak tartunk, mint egy teljes EU-tagságot. Az Ankarával folytatandó tárgyalások megkezdése mellett természetesen a CDU-kormány is kiáll, de meggyőződésünk, hogy e tárgyalások során kikristályosodik majd, a „privilegizált társi viszony” a legelőnyösebb megoldás.
– Különös helyzet elé állíthatja a nyugati demokráciák politikusait az a jelenség, amely a volt szocialista tömb országaiban jelentkezik, amikor a demokratikus, sőt kereszténydemokrata elveken álló kormányokat a régi rendszer képviselői váltják fel. Így Magyarországon Antall József után a posztkommunista Horn Gyula következett, Orbán Viktort pedig – német példával élve – a PDS-színezetű, szocialista Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc követte. Nem furcsa érzés az ideológiailag ellentétes beállítottságú emberekkel szembekerülni?
– Alapvető kérdés ez. A volt NDK-ban is felmerült ilyen szituáció. Az említett PDS-nek nem minden tisztségviselője szakadt el a múlt elveitől. Mi azonban respektáljuk a demokratikus döntéseket, ez az európai egyesítésnek is az egyik alapelve. Szeretném itt hozzáfűzni, hogy megértést kell tanúsítani Németország iránt Horn Gyula megítélésénél. Ez esetben a hála különleges változata érvényesül, Magyarország azon központi szerepéből levezetve, amelyet a német egyesítés folyamatában játszott még az utolsó kommunista kormány alatt is. A németek ezt soha nem felejthetik el.
– Nemrég Berlinben ünnepélyes megemlékezésre került sor Antall József miniszterelnöki hivatalba lépésének 15. évfordulója alkalmából. Ön volt a rendezvény szónoka. Milyen emlékei vannak róla?
– Nagy jelentőségű számomra ez a megtiszteltetés. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy Antall-lal személyesen is megismerkedhettem, hosszú beszélgetéseket folytattunk. Azonnal felismertem, hogy korunk egyik nagy személyisége. Tragikus, hogy csak rövid élet adatott meg neki. Történelmi teljesítménye, európai méretű államférfiúi előrelátása kiváltotta tiszteletemet és elismerésemet. Ezért tartom kitüntetésnek, hogy én emlékezhettem meg róla.
– Minden német kormánynak kötelező feladat az USA-hoz és az Oroszországhoz kapcsolódó viszony ápolása. Mennyiben változtatna egy CDU-kabinet a Schröder kancellár kialakította helyzeten mind Washingtonnal, mind Moszkvával szemben?
– Az uniós kormány félremagyarázhatatlanul kifejezésre juttatná, hogy a mi kapcsolatunk az Egyesült Államokkal minőségileg egészen más! Még akkor is, ha a kormányok politikája között különbségek mutatkoznak. Az USA a legfontosabb és legmegbízhatóbb szövetségesünk. Az amerikaiak elkötelezettsége és segítőkészsége nélkül nem eshettünk volna át azon a nagyszerű fejlődésen, amelyre most – a II. világháborút követő hatvan esztendő távlatából – visszatekinthetünk. Oroszországgal jó és konstruktív kapcsolatokra törekszünk. Mindig azt a véleményt képviseltem, hogy szívesebben látom, ha a német kancellárt jó viszony fűzi az orosz elnökhöz, mintha ez rossz lenne. Ugyanakkor kifejezésre juttatjuk, hogy súlyt helyezünk Oroszország demokratikus, jogállami fejlődésére, világos, kiszámítható és megbízható politikájára. Moszkva nem hallgathatja el nyilvánvaló belső problémáit. Egy különleges német– orosz kapcsolattól távol tartjuk magunkat, nem akarunk új politikai tengelyeket akár Berlin–Moszkva, akár Párizs–Berlin alapon. Közös európai és észak-atlanti politikára építünk. És az oroszok számára is ez a legjobb megoldás.
– Az SPD–Zöldek-koalíció alig tett valamit annak érdekében, hogy a Benes-dekrétumok eltörlésére bírja a cseh kormányt. Edmund Stoiber – a bajor CSU elnöke – viszont következetesen támogatja a szülőföldjükről a világháború után elűzöttek szervezeteit. Mire számíthatunk e valóban kényes ügyben a parlamenti választás után?
– Elővigyázatosan fogjuk figyelmeztetni a cseheket arra, hogy a jövő alapjainak lefektetésénél minden érdekelt szemszögéből a legjobb megoldás lenne múltja árnyékoldalának a felülvizsgálása Prágában, Benes személyének méltányolása mellett. Európában egymás mellett haladva közös fejlődést akarunk annak ellenére, hogy tudjuk: a múltból ránk maradt számtalan nehéz kérdés még megoldatlan. Viszont mi, németek vagyunk a legkevésbé alkalmasak arra, hogy másokat tanítómesterként kioktassunk.
– Joschka Fischer külügyminiszter – az utazási szabadság érdekében – nagyvonalú ügyintézést rendelt el több német diplomáciai képviseletnél a beutazási engedélyek kiadását illetően. Az embercsempészésbe torkolló vízumbotrány hátterét parlamenti vizsgálóbizottság igyekszik felderíteni. Feltételezhető, hogy a CDU-kormány illetékes tárcája egészen más úton jár majd el?
– A törvényekhez fogjuk tartani magunkat. A parlamenti vizsgálóbizottság éppen arra igyekszik rámutatni, hogy érvényes előírásokat, a „schengeni egyezmény” szabályainak mechanizmusát sértették meg. Ezt az Európai Bizottság is kifejezésre juttatta. Persze mi is az utazási szabadságot pártoljuk, Európában és azon túl nem a határok lezárására, hanem ellenkezőleg, azok megnyitására törekszünk. Mindig is ez volt a politikánk. De vigyáznunk kell arra, hogy ne nyissuk meg a kaput a bűnözés, az emberkereskedelem előtt. Ebben az értelemben követett el súlyos mulasztásokat nemcsak a Külügyi Hivatalt irányító miniszter, hanem Otto Schily szövetségi belügyminiszter is. Ezekre kell fényt deríteni, és a soron következő kormány megszünteti majd a hiányosságokat.
– Az előjelek szerint az előre hozott választást követően női kancellár kerül a kormány élére. Mindeddig ismeretlen, sőt talán elképzelhetetlen jelenség a köztársaság történetében. Mivel érdemelte ki Angela Merkel ezt a bizalmat, a kancellárjelöltséget?
– Angela Merkel évek óta vezeti a pártot, és elnöke a közös CDU–CSU-frakciónak is. Személye biztosíték arra, hogy a tökéletes egység jegyében vágunk neki a választási harcnak. Nemcsak arra törekszünk, hogy megnyerjük a választást, hanem ezen keresztül meg akarjuk valósítani azt a politikai változást, amelyre Németországnak halaszthatatlan szüksége van.
– A várhatóan átalakult belpolitikai erőviszonyok között milyen pozícióban találkozunk majd dr. Wolfgang Schäuble nevével? Vannak határozott elképzelései, kívánságai, reményei?
– Természetesen ismét pályázom képviselői mandátumra a Bundestagban. Tagja vagyok a CDU elnökségének, és a legutóbbi pártkongresszus küldöttei a legmagasabb szavazati eredménnyel erősítettek meg ebben a pozícióban. Nem foglalkozom viszont azzal a gondolattal, hogy milyen hivatalom lesz. Eddigi pályafutásom során már olyan sok tisztséget viseltem. Sokkal fontosabb, hogy a politika k
origo.hu
Újabb sokkoló részletek az utcai lövöldözésről: fejre célzott a fegyveres
