Százak vettek részt a hét végén azon az úgynevezett ökoportyán, amelyen alföldi gazdák mutatták be a biológiai termesztés és állattenyésztés sajátosságait. A háromnapos, hétszázötven kilométeres utazás jórészt alföldi helyszínei – Fülöpjakab, Csongrád, Békéscsaba, Gyula, Bakonszeg, Balmazújváros, Hortobágy, Eger, Galgahévíz, Püspökhatvan – egytől egyig a Biokontroll Hungária Kht. által rendszeresen ellenőrzött gazdaságok voltak. A vendéglátók kóstolóként a régi magyar emberek által nap mint nap fogyasztott, ám mára elfeledett táplálékokat, italokat kínáltak. Ehettünk juhsajtot, kecskesajtot, zakuszkát, padlizsánkrémet, szürke marha és mangalica húsának felhasználásával készült szalámit, biohalat, mézet és somlekvárt, ihattunk biobort és cseresznyepálinkát vagy sütőtök és alma vegyített levét.
Az akcióban neves közéleti személyiségek, többek között Tahi Tóth László színész és felesége, Kárászi Szilvia harangművész, Görbe Nóra és Halász Judit színésznők, Koncz Zsuzsa énekesnő, Varga Miklós énekes hirdették az egészséges életmód jótékony hatásait.
Az ökológiai termesztésből származó élelmiszereknek nemcsak az értékesítése, de még az előállítása is komoly erőfeszítéseket igényel, mivel a gazdák nem kapnak elég anyagi segítséget – mondta Karácsony Ildikó, a kampány egyik szervezője, hozzátéve: a minősített biogazdálkodás ma már csak szigorú feltételek alapján folytatható, amit a világszervezet ajánlásai alapján, a hazai minősítő-ellenőrző szervezet, a Biokontroll Kht. felügyel. A már bizonyítvánnyal rendelkező földművesnek a meghatározott termelési feltételrendszer előírásait be kell tartania, különben megfosztják címétől. A környezetterhelő hagyományos, esetleg intenzív termelésről való átállás költsége mellett a folyamatos ellenőrzésért és a tanúsításokért is a gazda fizet. A biotermelő tehát magasabb induló költséggel számolhat, a ráfordítást pedig növeli még a vegyszermentes, tiszta technológia fenntartása is. Ezzel és a kisebb hozamokkal magyarázható, hogy a hagyományos piacos élelmiszerhez képest mintegy egyharmadával magasabb áron értékesíthetők a bioportékák. A magyar tanúsítványt elismeri a német, a svéd, az angol és az osztrák társszervezet is, ám a külföldi piacszerzéshez megfelelő értékesítési láncoknak kellene működniük.
A most indított nagyszabású kampány fő célja, hogy a biológiailag értékesebb, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszereket és azok előnyeit megismertessék
a fogyasztókkal a szermaradványokkal terhelt, talajzsaroló és környezetterhelő módon előállított hagyományos ételekkel szemben. A túrán ismertették a Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör tavaszi felmérését: minden megkérdezett fontosnak tartotta családja egészségét, és első helyen az étkezést, táplálkozást tették felelőssé a megbetegedésekért. A válaszadók a biotermékek legfontosabb tulajdonságaként említették, hogy ne tartalmazzanak mérgező és káros anyagokat. Fontosnak tartották azt is, hogy vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, génmanipulációtól mentesek legyenek, segítsenek a betegségek megelőzésében, gyógyításában. Kiderült: ha a bioélelmiszer olcsóbb lenne, a megkérdezettek háromnegyede vásárolna biotermékeket. A válaszolók mintegy 43 százaléka egynegyedével fizetne többet az ökológiai termesztésből származó termékekért.
A tervek szerint jövőre más tájegységek bemutatásával folytatódik az ökoportya.
Szigorú feltételek. A Biokontroll Hungária Kht. adatai szerint tavaly a mezőgazdasági földek mintegy 2,1 százalékán folyt minősített ökológiai gazdálkodás. A speciális földhasználatú területek mintegy 58 százalékán a termelők már teljesen átálltak a szigorú feltételek teljesítésére. Az ellenőrzött gazdálkodások felét szántó-, felét gyepművelési ágban folytatják. Egyelőre kevés állatot tartanak külterjesen, így a kívánatosnál lényegesen kisebb területen termesztenek tömegtakarmányt. Ezért kevés az ökológiai eredetű trágya, a műtrágya használata pedig természetesen tiltott.
