Bolíviában vége a kiárusításnak?

A bolíviai parlament csütörtök este elfogadta a népharag kereszttüzébe került Carlos Mesa államfő lemondását, s helyébe ügyvezető elnöknek nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnökét, Eduardo Rodríguezt. A gazdag energiatartalékokkal rendelkező dél-amerikai országban hónapok óta tart a politikai válság, amelynek csúcspontjaként az elmúlt napokban polgárháborús hangulatot idéző, többször erőszakba is átcsapó tömegtüntetésekre, a kormányzati épületek ostromára került sor.

A tüntetők több városban is összecsaptak a hatóságokkal, a tiltakozók elszántságát csak növelte, hogy a katonák halálosan megsebesítettek egy bányászt.
A népharag oka a kormányzat és Mesa liberális gazdaságpolitikája, amelynek eredményeként a Bolíviában kitermelt energiahordozók utáni hasznot a külföldi befektetők, főként a földgázt potom áron felvásárló Egyesült Államok fölözi le. Az ágazatot 1997-ben gyakorlatilag három nagybefektető privatizálta – a lakosság azóta két, a neoliberális gazdaságpolitikát követő elnököt kényszerített távozásra.
*

A bolíviai népharag másfél éve Sánchez de Lozadát söpörte el, s Carlos Mesa sem kerülhette el sorsát. A két politikus legfőbb bűne az volt, hogy nem vigyáztak kellőképpen az állami vagyonra, s még arra sem voltak hajlandók, hogy magasabb adót vessenek ki a külföldi befektetőkkel szemben, amelyek így nagy haszonnal kereskedhettek Bolívia földgázkincsével. A brazil Petrobras, a spanyol–argentin Repsol–YPF és a francia Total természetesen hallani sem akar az ágazat államosításáról.
A helyzet odáig fajult, hogy az őslakosok négy hónappal ezelőtt kikiáltották az ország ásványkincsekben leggazdagabb területeinek az autonómiáját, megakadályozandó, hogy a nagybefektetők az Egyesült Államok számára kedvezően árusítsák ki a készleteket. A keleti tartományok az utóbbi hetekben már a teljes elszakadás és egy új állam kikiáltásának lehetőségét sem zárták ki. A lakosság nyomására május végén a külföldi cégeknek már kevésbé kedvező új energiatörvényt fogadtak el, a tiltakozóknak azonban ez nem volt elég.
Bár a zavargások kirobbantásának hátterében sokan Hugo Chávez venezuelai elnököt sejtik, azt senki sem tagadja, hogy az elmúlt években lezajlott kiárusítások egyértelmű vesztese – éppúgy, mint az energiaszektorát privatizáló többi ország, így Magyarország esetén is – maga a lakosság. Bolívia közel ezer tiltakozó megmozdulással reagált minderre. Mesa a héten attól tartott, hogy polgárháború sodorja majd el hatalmából. Ezt elkerülendő inkább a gyors távozás mellett döntött, a törvényhozás pedig egyhangúan fogadta el lemondását. A déli Sucrében ülésező törvényhozás végül Eduardo Rodríguezt, a legfelsőbb bíróság elnökét választotta meg ügyvezető államfőnek, aki rögvest elnökválasztás kiírására tett ígéretet.
Ez azonban még nem jelent gyógyírt Bolívia számára, hiszen egy új elnök megjelenése nem jelenti a követelések teljesülését.