Tartósan befolyásolhatja az uniós alkotmány francia és holland elutasítása az EU bővítésével kapcsolatos hozzáállást és a politikai légkört, ami zordabb hangvételt eredményezhet Brüsszel részéről a belépésre váró két tagjelölttel, Bulgáriával és Romániával szemben. Az Európai Bizottság ugyan értésre adta, hogy az európai alkotmány ratifikálása és az unió bővítése két különböző dolog; az EU eleget fog tenni a Bukaresttel és Szófiával aláírt csatlakozási szerződésekben foglalt kötelezettségeinek. Brüsszelben sokan úgy vélik, Románia és Bulgária nem készült fel az EU-tagságra, és hogy az újabb bővítési fordulónak nincs értelme, ha az európai alkotmány nem lép hatályba 2007-ig, a két balkáni állam tervezett felvételének időpontjáig. A Németországban lehetségessé vált kormányváltás fényében aggályok merültek fel, hogy egy CDU–CSU vezette berlini kormány alatt Románia csatlakozási szerződésének ratifikálására nem volna esélye a Bundestagban. Uniópárti politikusok máris megkérdőjelezik Románia és Bulgária EU-felvételét.
Románia esetében a bírálatok akár hét területet is érinthetnek. A legfontosabbak: az igazságügy (beleértve a korrupció elleni harcot), a gazdasági versenyegyenlőség és a környezetvédelem. Amennyiben a monitoring „sárga lapjait” az országjelentésben „piros lapok” követnék, az maga után vonná a csatlakozási szerződésben rögzített védzáradék életbelépését.

Rengeteg ember menekülhet el Debrecen környékéről