Tavaly decemberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 3,5 százalékkal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,1 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,3 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,1 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,3 százalékkal bővült. Az eladások volumene
- a használtcikk-üzletekben 13,
- az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 10,
- a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,6,
- a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,2,
- a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 2,2,
- a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben pedig 1,2 százalékkal nőtt.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,8 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 1,7 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene 1,2 százalékkal csökkent.
A tavalyi év decemberében az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1975 milliárd forintot ért el.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 39 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 12 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
A KSH a teljes tavalyi évre vonatkozó kiskereskedelmi forgalom adatát is közölte. E szerint
2025-ben az előző évhez képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,9 százalékkal bővült.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,8 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
A bővülő fogyasztás a magyar gazdaság húzóereje – fogalmazott a friss adatra reagáló közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Ahogy írják, a kormány azért küzd, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni és döntésük szerint többet is tudjanak költeni. A kormány ezért folyamatosan emeli a béreket (pl. 11 százalékos minimálbér-emelés, ágazati béremelések), csökkenti az adókat (pl. két és három gyermekes anyák szja-mentessége, családi adókedvezmény megduplázása) és fellép az áremelésekkel szemben (pl. árréscsökkentés meghosszabbítása és kiterjesztése), mindez hozzájárul a kiskereskedelmi forgalom további élénküléséhez. A fogyasztás tavaly mintegy öt százalékkal bővült, ami csaknem két százalékponttal húzta fel a GDP-t, ezáltal ellensúlyozva a gyenge külső keresletet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!