Csapvizet igyunk, hogy csökkenjen a hulladék?

Az ásványvizek és az üdítőitalok fogyasztásának növekedésével az utóbbi tíz évben megháromszorozódott a műanyag hulladékok mennyisége. A környezetvédelmi tárca most azt szeretné elérni, hogy csapvízzel oltsuk a szomjunkat, így kevesebb palack kerül a szemétbe.

Évente csaknem kilencvenmillió hulladékká vált, úgynevezett PET-palack írható az ásványvízüzlet számlájára – állítja Nagy Tamás, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) munkatársa. Hozzátette: az üdítőitaloknál még tömegesebb a palackfelhasználás. A szelektív begyűjtés rendszere még nem éri el azt a szintet, amivel valóban tehetnénk a környezetszenynyezés ellen, s fejletlen a műanyagpalackok feldolgozói háttere is.
– A visszagyűjtött PET-palack sorsa egy hosszú utazás Kínába, ahol textiláru, ruházat készül belőle. A távol-keleti ország kétszer annyit fizet érte, mint amennyire az európai hasznosítók értékelnék. Így az olcsó kínai portékával megrakott konténerek sem utaznak vissza üresen. Szinte egész Európából Kínába özönlik a műanyag. Bár a szomszédos Ausztria rendelkezik kiépített feldolgozói háttériparral, mégis jobban megéri a kilónkénti 20-30 forintos felvásárlói áron exportálni a hulladékot – fogalmazott Nagy Tamás.
Tömöri Balázs, a Humusz programvezetője szerint uniós szinten és hazánkban is az égetés élvez elsőbbséget az anyagában történő újrahasznosítással szemben. – Az EU csomagolási hulladékra vonatkozó direktívája alapján hazánkban kormányrendeletben határozták meg a kötelezően visszagyűjtendő menynyiséget, ami ma az összes csomagolási hulladék 50 százaléka. Ennek felét feltétlenül anyagában kell újrahasznosítani. Magyarországon mintegy 800 ezer tonna csomagolási hulladékot termelünk évente – tette hozzá Tömöri Balázs.
A környezetvédelmi tárca csapvízfogyasztásra ösztönző programja hátterében is a növekvő műanyaghulladék mennyiség áll: adataik szerint hazánkban éves szinten 1,23 milliárd darab műanyagpalack válik hulladékká, amelynek 97 százaléka lerakókba kerül.
Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter szerint az ország területének 80 százalékán a csapból folyó ivóvíz legalább olyan minőségű, mint a palackozott ásványvizek. Az Alföld északi és déli részein is iható a víz, ám a geológiai viszonyok miatt a vas, a mangán és az arzéntartalom enyhén meghaladja az uniós határértékeket – tette hozzá.
Fehér Tibor, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács elnöke úgy véli: a vezetékes ivóvíz döntő hányada folyókból, tavakból származik és sokszor erősen szennyezettek. Szerinte ezekről a helyekről a víz csak tisztító- és vegyszeres fertőtlenítő eljárásokat követően válik emberi fogyasztásra alkalmassá. A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács adatai szerint Magyarországon az ásványvízfogyasztás az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt, 2004-ben már elérte a 57,6 litert. Ugyanakkor például Franciaországban vagy Olaszországban fejenként száz liter fogy évente.