Február végén bombaként robbant a hír: Szeged MSZP–SZDSZ-es városvezetése úgy döntött: 29 közalkalmazotti álláshelyet – ebből tizenegy főállású orvosét – szüntet meg a szegedi rendelőintézetben. Emellett az év végéig várhatóan 140 orvos közalkalmazotti státusa is megszűnik az intézményben, s az érintetteket közreműködési szerződéssel foglalkoztatnák tovább. A dolgozók értekezletén elhangzott: az orvosok erkölcstelennek tartják, hogy közalkalmazotti munkaviszonyuk megszüntetése után vállalkozóként kellene megpályázniuk korábbi állásukat. Tímár Péter, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Csongrád megyei elnöke ekkor úgy fogalmazott: mindez csak a jéghegy csúcsa, mivel úgy értesültek, hogy az év végéig 150 fővel csökkentik a dolgozói összlétszámot a rendelőintézetben. Török Klára, a közalkalmazotti tanács vezetője ezzel kapcsolatban kijelentette: a döntés a járóbeteg-ellátás halálát jelentheti Szegeden. Különösen érzékenyen érinti ez Szeged és az egész dél-alföldi régió egészségügyi ellátását, hiszen a szakmában a szegedit az ország egyik legjobb szakrendelőjeként tartották számon, amelyben 47 szakterületen 170 orvos dolgozott, s évente egymilliós betegforgalommal bírt. Legalábbis eddig.
Felvetődik a kérdés: vajon mi indokolhatja a létszámleépítést egy szakmailag jól működő intézményben? Az okok nem meglepők, azokat a finanszírozás megoldatlanságában kell keresni. A három éve bevezetett, ötvenszázalékos béremelésnek ugyanis nem volt meg a teljes fedezete, s ezt súlyosbította az egészségügyben tapasztalható 17-18 százalékos infláció, a gyógyszerek áfájának emelkedése, a pótlékalap-emelés és az energiaárak növekedése, amiknek az ellentételezését a rendelő nem kapta meg. Az egyre növekvő hiány végül odáig vezetett, hogy csődhelyzet közelébe jutott az egészségügyi intézmény. Ez lehet az elbocsátások oka.
Ám Botka László polgármester a szegedi önkormányzat közgyűlésének februári ülésén még tagadta, hogy csőd közelébe jutott volna az intézmény. Az MSZP-s városvezető akkor úgy fogalmazott: a fenntartónak – tehát az önkormányzatnak – akkor kell intézkedéseket hoznia, ha a harminc és a hatvan napon túli tartozás eléri a költségvetés tíz százalékát vagy a százmillió forintot.
– A rendelőintézet nincs ilyen helyzetben, ezért nem szerepel intézkedés a közgyűlés előtt – tette hozzá februárban Botka. A polgármesteri állítással szemben a rendelő érdek-képviseleti szervezeteinek vezetői márciusban arról tájékoztatták az önkormányzat egészségügyi bizottságát, hogy tudomásuk szerint az intézmény által felhalmozott összes hiány 2004 végére meghaladta a 450 millió forintot. Ezzel egybecsengett az intézményben lefolytatott vizsgálatról szóló, április 12-én kelt revizori jelentés, amely tartalmazza: az intézmény összes tartozásállománya 2005. február végén már az 515 millió forintot is meghaladta. Rákos Tibor (Fidesz) országgyűlési képviselő szerint Botka valótlant állított, amikor azt mondta, hogy nincs tudomása a csőd közeli helyzetről, hiszen 2004 májusa óta nyolc vizsgálatot folytattak le a szegedi rendelőben, így a polgármesternek mint a fenntartó képviselőjének tisztában kellett lennie azzal, milyen állapotban van az önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmény. Erre utal az április 12-i revizori jelentés megállapítása is, amely szerint például a 2004 szeptembere és novembere közötti vizsgálat jelentését az „önkormányzat vezetése megtárgyalta”, és elrendelte az intézmény vezetése részére, hogy szigorú „stabilizációs terv alapján” biztosítsa a gazdasági egyensúly helyreállítását. – A februári közgyűlésen a Fidesz is felhívta a figyelmet a rendelő ötszázmillió forintos tartozásállományára, ami akkor már mind az intézmény dolgozói, mind az ellenzéki képviselők, sőt valójában a város vezetői előtt is ismeretes volt – mondja a honatya. Szavait alátámasztja a lapunk birtokába került, Szentgyörgyi Pál szocialista gazdasági alpolgármester által jegyzett, a szegedi rendelőintézet vezetésének címzett levél is, amely még januárban íródott. Ez ugyanis megállapítja: az „intézmény a 145 868 000 forintos nagyságrendű, harminc nap feletti, lejárt határidejű tartozás összegével megközelíti a kritikus értékhatárt”. Ez pedig szöges ellentétben áll az MSZP-s polgármester egy hónappal későbbi, a nyilvánosságnak szánt közlésével. A nyilvánvaló ellentmondást a szocialista városvezető egy, a Délmagyarország című megyei napilapnak tett nyilatkozatában próbálta feloldani. A rendelő igazgatójával kapcsolatban kijelentette: „Gaál István másfél évig hazudott, mert folyamatosan kozmetikázva küldte be jelentéseit az önkormányzatnak.” A szegedi közgyűlés május 27-i ülésén a képviselők úgy döntöttek: csődbiztost neveznek ki a szegedi rendelőbe. Talán ezért sem meglepő, hogy Gaál István lemondott intézményvezető lapunk megkeresésére nem kívánt a polgármester szavaira reagálni. Lemondásának hátterében információink szerint valójában az állhat, hogy nem kívánta a nevét adni a gazdasági megszorításokhoz, amelyek a már említett létszámleépítések mellett a megmaradt dolgozók drasztikus fizetéscsökkentésével is együtt járhatnak. Rákos Tibor érthetetlennek tartja, miért tagadta Botka László februárban azt, ami akkor már mindenki előtt nyilvánvaló volt. – Ezek alapján felmerül a kérdés: kinek falaz a szegedi városvezetés? – firtatja a fideszes képviselő, aki szerint az alpolgármestereket és személy szerint Botka Lászlót is komoly felelősség terheli azért, hogy ilyen helyzetbe jutott az intézmény. – Ezért megfontoljuk, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tegyünk a számviteli fegyelem megsértése miatt – mondja az ellenzéki politikus. Mindez azonban nem változtat azon, hogy az intézmény csődhelyzetének ismét csak a betegek isszák meg a levét. A dolgozói létszám (köztük az orvosoké) csökkentése, a csődbiztos kinevezése és a gazdasági megszorító intézkedések hatására ugyanis aligha marad változatlan színvonalú az egészségügyi ellátás a szegedi rendelőintézetben.
origo.hu
Nézőpont Intézet: Orbán Viktor csapdába csalta az ellenzéket
