A tavaly decemberben megalakult Tariceanu-kabinet általános adóreformjában januártól egységes adókulcsot vezettek be Romániában, amellyel a nyereségadót 25, a jövedelemadót pedig 40 százalékról csökkentették egyaránt 16 százalékosra. Külföldi szakértők kezdetben pesszimistán fogadták Bukarest reformterveit, s úgy vélekedtek, az egységes adókulcsot rosszkor vezeti be a kormány, mivel a gazdasági politikák változásai miatt Romániában az adóreformot nehezebb lesz gyakorlatba ültetni, mint a többi volt szocialista országban. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap azt hangoztatta, hogy a befektetők számára a gazdasági stabilitás fontosabb az adóterhek nagyságánál, s arra intett: az egységes adókulcs bevezetésével nőhet majd a fogyasztás, de ezzel párhuzamosan az infláció is.
Ehhez képest a romániai adóreform jelenlegi mérlege pozitív: az első hónapokban az ország 5,9 százalékos gazdasági növekedést produkált, 2005 első felében reálértékben 4,7 százalékkal több bevétel folyt be a költségvetésbe, mint a tavalyi év azonos időszakában, emellett csaknem 150 ezer új munkahely jött létre. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a napokban közölte, kormánya azzal számol, hogy a tavaly tíz százalék alá (9,4 százalékra) „gyűrt” infláció az idén nem lépi túl a hét százalékot, a GDP pedig hatszázalékos növekedést mutat.
A bukaresti kormány féléves tevékenységéről kiadott elemzésében a Román Akadémiai Társaság működőképesnek nevezi a januárban életbe léptetett adópolitikát, ám rátapint az új adótörvénykönyv rendeleteinek gyakorlatba ültetése terén tapasztalt késlekedésre is. A banki kamatokból és tőzsdei nyereségekből származó jövedelmekre kivetett adó egyről tízszázalékosra emelése például több hónapos csúszással csupán június elején történt meg, hasonlóképpen a három évnél kevesebb ideje birtokolt ingatlan- és földterület eladásának megadózásához. A társaság közgazdászai ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ellentmond a román kormány decentralizációt célzó nyilatkozataival a mezőgazdasági termőföldre kivetett adónak a helyi önkormányzatoktól a központi költségvetésbe való „eltérítése”. Az intézkedés miatt – amely szerint 2006. január elsejétől Romániában 30 eurócentről tíz euróra ugrik hektáronként a termőföldek évi adója – a polgármesterek azt fontolgatják, hogy belterületté nyilvánítják ezeket a területeket, így az innen származó adóbevétel továbbra is az önkormányzatok költségvetését gyarapítaná.
Bukarest adóreformjának rövid távú eredményeivel elégedettnek tűnnek a külföldi befektetők, akiknek a Gallup Intézet romániai felmérése szerint csaknem a fele (48 százalék) gazdasági növekedést prognosztizál a következő hat hónapra. A napokban közzétett kutatás szerint a külföldiek mintegy 70 százaléka azt nyilatkozta, hogy az ország gazdasági-pénzügyi perspektíváit figyelembe véve cégük értékesítési forgalma és nyeresége emelkedni fog. A román jegybank statisztikái szerint az idén márciustól jelentősen megindult a külföldi tőkebeáramlás.
Emelik az áfát. Mivel a román államháztartási hiány az idén várhatóan meghaladja a Világbank (IMF) által javasolt 0,4-0,5 százalékos GDP-arányt, Románia kénytelen volt bejelenteni, hogy 2006-ban két-három százalékkal emeli az általános forgalmi adót. A román kormány várakozásai alapján egyébként az idén a GDP-arányos deficit 0,7 százalékos lesz a várt 1,5 százalék helyett. Mindazonáltal az IMF ragaszkodott ahhoz, hogy Románia ne térjen el az általa márciusban javasolt hiánycéltól. A tárgyalások során ezért arról egyeztek meg, hogy a jelenlegi 19 százalékos áfa mértékét 22 százalékosra emelik. A Mediafax román hírügynökségnek nyilatkozva Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank elnöke elmondta: a tervezett áfaemelés valószínűleg egy-két százalékkal megdobja majd az inflációt is. Véleménye szerint ezért nem lesz tartható a 2006-ra tervezett hatszázalékos inflációs cél. A hírügynökség információja szerint az IMF-tárgyalások nyomán a kormány az idei inflációs célját 7,5 százalékra emelte a korábbi hét százalékról.
