A tavaly decemberben megalakult Tariceanu-kabinet általános adóreformjában januártól egységes adókulcsot vezettek be Romániában, amellyel a nyereségadót 25, a jövedelemadót pedig 40 százalékról csökkentették egyaránt 16 százalékosra. Külföldi szakértők kezdetben pesszimistán fogadták Bukarest reformterveit, s úgy vélekedtek, az egységes adókulcsot rosszkor vezeti be a kormány, mivel a gazdasági politikák változásai miatt Romániában az adóreformot nehezebb lesz gyakorlatba ültetni, mint a többi volt szocialista országban. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap azt hangoztatta, hogy a befektetők számára a gazdasági stabilitás fontosabb az adóterhek nagyságánál, s arra intett: az egységes adókulcs bevezetésével nőhet majd a fogyasztás, de ezzel párhuzamosan az infláció is.
Ehhez képest a romániai adóreform jelenlegi mérlege pozitív: az első hónapokban az ország 5,9 százalékos gazdasági növekedést produkált, 2005 első felében reálértékben 4,7 százalékkal több bevétel folyt be a költségvetésbe, mint a tavalyi év azonos időszakában, emellett csaknem 150 ezer új munkahely jött létre. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a napokban közölte, kormánya azzal számol, hogy a tavaly tíz százalék alá (9,4 százalékra) „gyűrt” infláció az idén nem lépi túl a hét százalékot, a GDP pedig hatszázalékos növekedést mutat.
A bukaresti kormány féléves tevékenységéről kiadott elemzésében a Román Akadémiai Társaság működőképesnek nevezi a januárban életbe léptetett adópolitikát, ám rátapint az új adótörvénykönyv rendeleteinek gyakorlatba ültetése terén tapasztalt késlekedésre is. A banki kamatokból és tőzsdei nyereségekből származó jövedelmekre kivetett adó egyről tízszázalékosra emelése például több hónapos csúszással csupán június elején történt meg, hasonlóképpen a három évnél kevesebb ideje birtokolt ingatlan- és földterület eladásának megadózásához. A társaság közgazdászai ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ellentmond a román kormány decentralizációt célzó nyilatkozataival a mezőgazdasági termőföldre kivetett adónak a helyi önkormányzatoktól a központi költségvetésbe való „eltérítése”. Az intézkedés miatt – amely szerint 2006. január elsejétől Romániában 30 eurócentről tíz euróra ugrik hektáronként a termőföldek évi adója – a polgármesterek azt fontolgatják, hogy belterületté nyilvánítják ezeket a területeket, így az innen származó adóbevétel továbbra is az önkormányzatok költségvetését gyarapítaná.
Bukarest adóreformjának rövid távú eredményeivel elégedettnek tűnnek a külföldi befektetők, akiknek a Gallup Intézet romániai felmérése szerint csaknem a fele (48 százalék) gazdasági növekedést prognosztizál a következő hat hónapra. A napokban közzétett kutatás szerint a külföldiek mintegy 70 százaléka azt nyilatkozta, hogy az ország gazdasági-pénzügyi perspektíváit figyelembe véve cégük értékesítési forgalma és nyeresége emelkedni fog. A román jegybank statisztikái szerint az idén márciustól jelentősen megindult a külföldi tőkebeáramlás.
Emelik az áfát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!