Fellebbezések sokasága érkezik az eredményhirdetéseket követően, ezért nem lehet minden rendben a környezetvédelmi infrastrukturális beruházások témájában kiírt közbeszerzési pályázatok körül – vélik a lapunkat megkereső vállalkozók. Eddig mintegy hat, az uniós kohéziós alapokat felhasználó műszaki felügyelői és lebonyolítói pályázatot írtak ki, amelyek értéke egyenként átlagosan 500-600 ezer eurós volt – január óta az alap terhére összesen 23 tendert hirdettek meg. Érdekessége e pályázatoknak az is, hogy többségében ugyanaz a pályázó nyeri az e projektekre kiírt közbeszerzési pályázatokat, így több érintett is arra gyanakszik, hogy ezeket „testreszabottan” hirdetik meg. Ha górcső alá vesszük az eddigi kiírásokat, láthatjuk, hogy az első tendernél még követelményként szerepelt, hogy a pályázó 3 éves pozitív mérleget tudjon felmutatni. Úgy tudjuk, a mostanában folyamatosan „felülkerekedő” cég ilyet nem tudott felmutatni, s érdekes módon a következő pályázati kiírásoknál a feltételt már úgy változtatták, hogy az elmúlt három évből csak kettő esetében kell pozitív mérleggel kirukkolni.
Információink szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakran a pályázó vállalkozóknak még a hiánypótlásra sem ad lehetőséget, pedig ez elvileg módjukban állna. Egyébként ellentmondásosak a pályázatok azért is, mert például olyan referenciákat kérnek, amelyekkel a hazai társaságok egyszerűen azért nem rendelkezhetnek, mert korábban hasonló projektek itthon nem indultak.
Az eljárások ellentmondásossága, illetve a szabályozási problémák ugyanakkor nemcsak a cégeknek, hanem a magyar államnak is komoly veszteségeket okozhatnak. A kohéziós pénzek felhasználásánál ugyanis az a szabály, hogy ha az adott projektek nem a vállalt határidőben készülnek el, akkor az arra jutó támogatást az EU megvonhatja. Szemléletes az is, hogy június 15-ig a környezetvédelmi és infrastruktúra-fejlesztési operatív programra beadott 109 pályázatból csak 25-öt támogattak, ám idáig mindössze egy pályázó kapott mintegy 11,6 millió forintot. Emellett további 53,9 millió forintot fizettek ki nyolc központi programra, így összesen 65,5 millió forinttal támogatták eddig a környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztéseket. A Világgazdaság információi szerint egyébként elsősorban a hulladékgazdálkodási fejlesztéseknél vannak komoly problémák. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint emellett három beruházásnál – a budapesti központi, a veszprémi és a zalaegerszegi szennyvíztisztítónál – feltételeznek olyan mérvű lemaradást, amely már veszélyezteti az uniós források lehívhatóságát.
A KVM nem tart attól, hogy hazánk ilyen jellegű problémák miatt eleshet bizonyos uniós forrásoktól. R. Bakonyi Ágnes, a tárca sajtófőnöke rávilágított arra, hogy az egyes projekteket először az Európai Uniónak kell jóváhagynia, s ennek megtörténte után 30 hónap áll rendelkezésre, hogy a nyertes az első megvalósítási szerződést megkösse. Egyelőre tehát nincs csúszás a beruházások előkészítésénél – tette hozzá. A jelenleg futó projektek közül egyedül az észak-balatoni, Szentgálra tervezett regionális hulladéklerakó megvalósításával kapcsolatban merültek fel gondok a szomszédos önkormányzatok tiltakozása miatt. A tárca azonban bízik abban, hogy ennél a beruházásnál is sikerül majd tartani a határidőket.
Egyébként hazánkban jelenleg 33 projekt tartozik kohéziós körbe, az alap évente 320 millió euró (80 milliárd forint), s a keret előfutárának számító, 2006-ig kifutó ISPA előcsatlakozási alap pedig évente 88 millió eurós támogatást irányzott elő Magyarországnak. Korábban a Világgazdaságnak nyilatkozva Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese elmondta: az ilyen pályázatok előrehaladását a bonyolult közbeszerzési törvény is nehezíti. További probléma, hogy az építési, műszaki és más szakhatósági engedélyek kiadása igen hosszú ideig tart, s a közben eltelt hónapok miatt az adott projektek kifuthatnak az előírt időből.
Mindeközben a többi uniós forrást kezelő pályázati programok sem haladnak valami sikeresen. Június közepéig összesen mintegy 413 milliárd forintot ítéltek oda a Nemzeti fejlesztési terv öt operatív programjára pályázó cégeknek, ám mindössze 18,7 milliárdot fizettek ki. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretéből 195,4 milliárd forintot igényeltek a pályázók, s ezekre összesen 84,1 milliárd forintot ítéltek meg, ugyanakkor eddig csak 3,4 milliárdnyit fizettek ki. Az agrár- és a vidékfejlesztési pályázatok közül pedig a beérkezett 5416 pályázat közül kilenc pályázónak fizették ki a 285,9 milliós támogatást. A legjobban a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Pályázati Központja által lebonyolított pályázatok állnak. Itt a szerződéssel lekötött támogatás mértéke meghaladta a 43,4 milliárd forintot, s 13 milliárdnyit fizettek ki.
origo.hu
Halálos baleset miatt áll az M3-as
