Nem kerül sor radikális adóreformra a következő évben, mivel az ehhez szükséges társadalmi és politikai konszenzus nincs meg Magyarországon – jelentette be tegnap Veres János. A pénzügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara fórumán hangsúlyozta: az elmúlt évek döntéseinek folytatásaként változik egyes adónemek szabályozása. Ezek között említette az általános forgalmi adót. A felső áfakulcs érdemi csökkentését firtató kérdésre – a távirati iroda közlése szerint – viszont azt is közölte, hogy az eddig megjelent változatokat az üzleti szektor kritikával illette. Egy-két százalékpontos mérséklésnek nem lenne értelme, csak nagyobb csökkentésnek, természetesen úgy, hogy a mérséklés megjelenik az árakban. Egyes szakmai vélemények szerint azonban a forgalmi adó jelentősebb csökkentése csak évek múlva lenne időszerű, amikor Magyarország már teljesíti az eurózóna kritériumait.
Veres szerint a koalíciós partnerek között egy héten belül befejeződhet a tárgyalás az egészségbiztosítási rendszer tervezett átalakításáról. „Egyetértés van abban, hogy érdemben változtassunk az egészségbiztosítási rendszeren a finanszírozási alap szélesítésével és a nyilvántartás átalakításával” – húzta alá, majd hozzátette, hogy az alap szélesítése a következő években a százalékos befizetés mértékének csökkenéséhez vezethet. Veres az iparűzési adóról kijelentette, hogy annak megszüntetése nem reális, s úgy vélte, a következő hároméves periódusban kell átalakítását megvalósítani. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a következő néhány évben megvalósulhat a jelenleg komoly versenyképességi hátrányt jelentő állami struktúra átalakítása. Veres úgy vélte, rövid időn belül nem reális az az elvárás, hogy kétszázezerrel csökkenjen a közszférában foglalkoztatottak száma.
Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke a hír hallatán lapunkkal közölte: akkor már csak a Fideszben lehet bízni, hogy amennyiben megnyeri a jövő évi választásokat, végrehajtja az adóreformokat. Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetsége alelnöke úgy értékelte a bejelentést, hogy a gazdasági szféra csalódott, mivel az elvonások nagyok, nehéz helyzetben van mindenki, ezért örültek volna a könnyítésnek. Rámutatott: a társadalmi hangulat olyan, hogy a többség nem fogékony a légből kapott reformokra. Bizalmi válság van, ezért az ilyen horderejű lépésekhez politikai konszenzus szükséges. Kassai emlékeztetett arra, hogy korábban az adóreform-bizottság azért volt sikertelen, mert Draskovics Tibor pénzügyminiszter visszafogta a munkát, miközben a miniszterelnök kevesellte a tervezett lépéseket.
Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke szerint a bejelentés a költségvetés állapota miatt nem számít meglepetésnek. Aláhúzta: a reform előkészítetlen volt, ahhoz az államháztartás kiadásait szintén csökkenteni kellene. Továbbra is fontosnak tartják az élőmunkaterhek és a vállalkozókat sújtó túlzott adminisztráció enyhítését. A nem EU-konform iparűzési adóról változatlanul az a véleményük, hogy meg kellene szüntetni. Csomor Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető igazgatója sajnálja, hogy a kormány nem lépi meg a radikális reformokat, mert a honi vállalkozások versenyhátrányban vannak, terhelésük irreális. Kiemelte: attól tartanak, hogy számos magyar cég a szomszédos országokba települ át, ami miatt a központi költségvetés bevételektől eshet el. Csomor szerint az adóreformmal élénkülés indult volna meg a gazdaságban. Emlékeztetett arra, hogy korábban, a társasági adó csökkentését követően jelentős mértékben nőttek a bevételek, s hasonló folyamat játszódott le az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetése után is.
Tállai András (Fidesz): A pénzügyminiszter bejelentése újabb bizonyíték arra, hogy Gyurcsány Ferenc nem képes teljesíteni ígéreteit. Emlékezetes, hogy a kormányfő több alkalommal hangoztatta, hogy jelentősen csökkenteni fogja a kabinet az adóterheket az ország versenyképességének növeléséhez. Ezzel szemben 2002 óta 33 alkalommal emeltek adót. Tegnap az is kiderült, hogy a miniszterelnök előbb beszél, aztán gondolkodik. Az adóreform elmaradása és a meggondolatlan kormányzati bejelentések rendkívül veszélyesek. A kabinet ismét becsapta az embereket, a közterhek nem csökkennek, a gazdaság pedig egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül.
Bőhm András (SZDSZ): Radikális adócsökkentést senki sem hirdetett a kormánypártok közül. Mégnem tudni, hogy részleteiben mit jelentenek a pénzügyminiszter által elmondottak. Egyelőre nem tekinthető visszalépésnek Veres János tegnapi bejelentése, hiszen még folyanak a koalíciós egyeztetések az adócsökkentésről. A radikális jelzőt eddig egyedül Orbán Viktor alkalmazta, a szabad demokraták nem. Csökkenteni kell a személyi jövedelemadó terhét, továbbá a forgalmi, valamint az iparűzési adót is. Utóbbiról szólva Bőhm közölte: végső cél a megszüntetése, ám ez csak fokozatosan, leírhatóságának bevezetésével lehetséges.
Nyakó István (MSZP): Arra számítunk, hogy egyeztetés után a szabad demokratákkal közösen tudjuk majd az adóreformra vonatkozó elképzeléseinket a parlament elé terjeszteni. Nem tartok attól, hogy az SZDSZ esetleg adóüggyel kapcsolatos fideszes javaslatokat támogasson. (A két párt a közterhek radikális mérséklését szorgalmazza – a szerk.). A mindenkori kormány, így Gyurcsány Ferenc koalíciós kabinetjének is felelőssége, hogy finanszírozhatók legyenek azok a szociális és jóléti intézkedések, amelyek az igazságosabb Magyarországot szolgálják, ennek költségei általában adók formájában kerülnek az állami költségvetésbe.
Pongrácz Tibor (MDF): A Magyar Demokrata Fórum nem lepődött meg Veres János pénzügyminiszter bejelentésén, hiszen az államháztartás állapotát nézve nem is gondoltak radikális adócsökkentésre. Érdemi adócsökkentéshez világos és bejáratott társadalom- és gazdaságpolitika kell. A kormánykoalíció a maga belső problémáival van elfoglalva, ilyen döntésekre nem megfelelő az idő és a politikiai helyzet. Úgy látszik, Gyurcsány Ferenc kormányának akkor szokása adócsökkentésről beszélni, amikor adót emel, ezt mutatja a nagy hangon bejelentett száz lépés program is, amelynek következtében csak növekednek a közterhek.
Font Sándor (Nemzeti Fórum): Semmi meglepő nem történt, Veres János bejelentése beleillik a jelenlegi baloldali hatalom stratégiájába, ami annyiból áll, hogy beszélünk, beszélünk, majd végül kicsit szégyenkezve bocsánatot kérünk. Az egész ügy üres, mint egy leeresztett léggömb, akárcsak a hároméves tevékenységük. Csak Svédországban és Dániában 25 százalék az áfa, tehát a jólléti államokban és ezek alapján Magyarország is közöttük van, pedig tudjuk, hogy az unióban az utolsók között állunk. A környező országok már mind megtették a szükséges lépéseket, míg Magyarországon tehetetlen és bátortalan kormány van.
két bejelEntés között
Január 21.: Draskovics Tibor pénzügyminiszter bejelenti az adóreform kidolgozását.
Február 1.: Gyurcsány Ferenc közli, a közterhek átalakítása is napirenden van.
Február 9.: Megalakul az adóreform-bizottság öt albizottsággal.
Március 2.: Kétkulcsos rendszert javasol bevezetni az evánál és a társasági nyereségadónál az adóreform-bizottság, melynek javaslata szerint 2006-tól változna az szja-rendszer: az alsó, 18 százalékos sáv feljebb csúszhatna 1,7-1,8 millió forintos határig, ám az ennél nagyobb összegnél maradna a 38 százalékos sáv. A bizottság változtatást javasol 2007-től az önkormányzati finanszírozásban, ami „összefügg az iparűzési adó eltörlésével”.
Március 6.: Kuncze Gábor bejelenti, az adóreform-bizottság javaslatai elfogadhatatlanok.
Április 18.: A miniszterelnök felmenti Draskovics Tibort, helyette Veres Jánost javasolja pénzügyminiszternek.
Április 26.: A száz lépés programjáról Veres János úgy fogalmaz: a kormányban nagyobb a merészség az adóreform-bizottságban megfogalmazott javaslatokhoz képest.
Május 20.: Veres János az eva-kulcs változását jelenti be, egyik változatként a jelenlegi 15 százalékról 21-re emelkedik az adónem kulcsa.
Június 8.: A kormány kialakítja az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás koncepcióját, amelynek értelmében az ekho mértéke 35 százalék lenne.
Június 11.: Veres János bejelenti: a kormány adóreform-javaslatai között sem az egy-, sem a kétkulcsos áfa nem szerepel, így mindenképpen többkulcsos marad az áfa.
Június 13.: Magyarországnak csak az áfa területén van versenyképességi lemaradása – fogalmaz Gyurcsány Ferenc.
