Még csak alig tizenöt esztendő telt el a rendszerváltás óta, de ennyi idő alatt is olyan nagy változások történtek, hogy gyakran a hajdani diktatúra átélői számára is magyarázatra szorul, milyen keretek között zajlottak a szocializmus hétköznapjai, hogyan működött az állampárt egy-egy intézménye. Bizonyára van társadalom-lélektani oka is ennek a látványos és megdöbbentő „felejtésnek”, amely időről időre a jogfolytonosság megoldhatatlannak tűnő problémáját veti felszínre, legyen szó hajdani ügynökökről, a köztulajdonból meggazdagodott nómenklatúráról vagy a gazdasági és politikai hatalom átmentéséről.
Közelmúltunk megértéséhez nemcsak a történelmi ismeretek okán szükséges világosan látni az Állami Egyházügyi Hivatal működését, hanem azért is, mert a ma újból munkáló, lépten-nyomon tetten érhető egyházellenes megnyilvánulások mechanizmusai számtalan vonásukban meglepő hasonlóságot mutatnak a diktatúra alatt intézményesült egyházüldözési szervezet módszereivel. Alapos tudományos monográfia még nem készült a hatalmas és rettegett hivatal negyvenéves működéséről, ám kisebb területeket már több kutató is sikeresen megvizsgált. A tudományos feldolgozást több, egyelőre nehezen leküzdhető akadály teszi csaknem lehetetlenné, amelyek közül a legfontosabb a források részbeni hozzáférhetetlensége. Ugyanakkor az idő sürget, hiszen mind a hivatal tevékenységének áldozatai, mind hajdani működtetői közül is egyre kevesebben élnek. Jelen helyzetben a legfontosabb talán a visszaemlékezések összegyűjtése lenne, amelyek alkalmasint fontos adalékot jelenthetnek majd a források vizsgálatakor.
De szükség van minden egyéb kis lépésre is. Köpeczi Bócz Edit Az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenysége című könyve éppen azért fontos, mert nélkülözhetetlen adalékokkal gazdagítja a korra vonatkozó ismereteinket. A szerző által feldolgozott forrásanyag még az iratok részbeni hozzáférhetetlenségének kényszerítő szűkössége ellenére is figyelemre méltó. Teljes képet nem nyerhetünk ugyan sem a hivatal működéséről, sem kapcsolatairól, kelet-európai „társintézményeinek” funkciójáról, a hazai politikai intézményrendszerben betöltött szerepéről; ráadásul a szerző nehezen megmagyarázható módon alig támaszkodott a már publikált szakirodalomra – az irodalomjegyzék tizenegy (!) munkát említ csupán –, a könyv mégis úttörő vállalkozás. Vélhetően nem Köpeczi Bócz Edit hibája, hogy az Akadémiai Kiadó tudományos monográfia benyomását keltő formában jelentette meg írását, jóllehet a fent felsorolt okok miatt nemigen tekinthető annak. De közelebb visz a célhoz, és remélhetően további kutatásokra ösztönöz.
(Köpeczi Bócz Edit: Az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenysége. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. Ára: 2800 forint)

Újabb hőhullám jön, 40 fok is lesz a héten