Száztíz közéleti személyiség tett javaslatot a Védegylet kezdeményezése nyomán Sólyom László jelölésére. Lányi András író, filozófus, a szervezet szóvivője szerint ezáltal a különböző gondolkodású közszereplőkről kiderült, van valami, amiben egyet tudnak érteni. A javaslatban közös elégedetlenség fogalmazódott meg azzal a jelenséggel szemben, amit az író a magyar politika elfajulásának nevez. Annak a politikának, ami fitytyet hány a nyilvánosság ellenkezésére, nincsen köze a népképviseleti demokráciához. Sólyom László jelölésével a nép azt üzente, véget kell vetni az öncélú politizálásnak.
A Védegylet az ökológiai politika iránt elkötelezett szervezet. Ez tulajdonképpen komplex világnézet, amelynek nem a természeti vagy épített környezetről van elsősorban véleménye és mondanivalója, hanem az emberi együttélésről. Az együttélésnek a társadalomban megjelenő szervezett formája a politikai közösség, ezért politizálnak az ökológusok. A Védegylet megalakuló nyilatkozatában kimondta: „Politikát csinálunk a környezetvédelemből.” Ma minden ilyen törekvés beleütközik a technológiai, gazdasági rendszerek működési logikájába, és e rendszerek nem adnak esélyt az élet védelmének.
– A jelölési kezdeményezés nem arathatott volna sikert, ha nem olyan személyt kérünk fel, aki a magyar közéletben 1998 óta meg tudta őrizni, sőt gyarapítani volt képes erkölcsi tekintélyét. Sólyom László már a rendszerváltozás előtt, a magyar jogásztársadalom tagjai közül talán elsőként tevékeny részt vállalt olyan ügyek jogszerű védelmében, mint például a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése ellen indított mozgalom. Később az Alkotmánybíróság elnökeként olyan alkotmányértelmezést hozott az általa vezetett testület, amely azóta is alapját képezi a hazai környezetvédelemnek. E passzus tiltja a természeti védettség színvonalának csökkentését, az egészséges élet feltételeit állampolgári jognak tartja, és ezek megőrzését a politika kötelességévé teszi.
A Védegylet első politikai programként a jövő nemzedékek iránti felelősség kérdését vetette fel. Óhajuk az volt, hogy törvény biztosítsa e képviselet jelenlétét a magyar Országgyűlésben. Szabad Györgynek, a parlament tizenöt éves fennállása alkalmából mondott ünnepi beszédéből is kiderült, hogy Kossuth Lajos volt az első szónoka a magyar Országgyűlésnek, aki kimondta: „Egy felelős kormány nemcsak választóiért felelős, hanem a jövendőért is!” Manapság – a történelemben először – olyan körülmények között élünk, amikor az ember nem képes maradéktalanul gondoskodni utódairól, hiszen nem tudja megvédeni őket az egész emberi közösséget fenyegető veszedelmektől. Az utánunk jövő nemzedékek „gyámja” ezért olyan országgyűlési biztos kell legyen, aki megvizsgálja minden törvényhozásnál, hogy a következmények nem szűkítik-e méltánytalanul az utókor nemzedékének életterét és lehetőségeit. E törvény megalkotását végezte el Sólyom László – Nagy Boldizsár nemzetközi jogász és Majtényi László volt adatvédelmi biztos közreműködésével –, majd a Magyar Tudományos Akadémián bemutatták a koncepciót. A parlament e törvényjavaslatot nem tűzte napirendjére. A 2002-es választások előtt tett ígéretéhez híven Szili Katalin ugyan beterjesztette, ez azonban utóbb üres gesztusnak bizonyult, hiszen odáig sem jutott az ügy, hogy valamelyik bizottság megvizsgálja.
Az ökológiai politika olyan gondolkodásmód, amely nem leegyszerűsítő képletekre és kizárólagos alapelvekre épül. E belátás szerint a kultúra és a társadalom sokkal bonyolultabb, semhogy egyetlen elv vezérlete alá kerüljön, miként (a liberálisok a szabadságot, a szocialisták eredetileg az egyenlőséget hangoztatják) e politika azoknak az akadályoknak az elhárítását tűzi ki célul, amelyek a fenntartható, élhető és szerethető világ megőrzése előtt állnak.
Ma a piacgazdaság törvényei működnek a politikában és a közösségek életében. Lányi szerint csak a piacon nem, ott ugyanis a klientúrák, a megvesztegetés vagy a monopóliumok diktatúrája érvényesül. A piaci felügyeletet el kellene látnia az államnak: ne fordulhasson elő, hogy néhány multinacionális hálózat irányíthassa egy nemzet mezőgazdaságát, vagy egy-egy áruházlánc diktálhassa a könnyűipari árakat. Az ökológiai gondolkodás, amelynek Sólyom László elkötelezettje, és amellyel kapcsolatban a jelölés gesztusával a Fidesz is kinyilvánította rokonszenvét, egy ellenőrzött piac működését garantálná a gazdaságban, jogtisztelő magatartást a politikában, valamint az állampolgárok személyes részvételét az őket érintő döntésekben.
Lányi András szerint lehet, hogy a köztársasági elnök egyszer élni fog jogával, hogy törvényjavaslatot terjesszen be. Mindenesetre Sólyom László nagyon szigorúan tartja magát azokhoz az alkotmányos rendelkezésekhez, amelyek a köztársasági elnök jogkörét szabályozzák. (Hiszen az ő alkotmánybírósági elnöklete alatt született a köztársasági elnök jogállását szabályozó passzus.) Az államfő politikai cselekvőképessége Magyarországon igen korlátozott, és Lányi szerint nem is biztos, hogy jó, ha a mozgásterét teljes mértékben kihasználja. Ennél fontosabb, hogy az elnök moderátora lehet a közéletnek, segíthet az ijesztően önpusztító módon megosztott társadalomban a párbeszédet feleleveníteni. Az elmúlt években a hazai és a határon túli, a gazdag és a szegény, a jobboldali és a baloldali, a hívő és a hitetlen, a városi és a vidéki magyarokat szembefordította egymással a politika. Az új elnök kezdeményező lehet abban, hogy ez az állapot oldódni kezdjen.
– A Sándor-palota messziről is jól látszik. Ha ott markánsan megjelenik egy olyan magatartás, ami nemcsak a törvények iránti, hanem a vitapartnerrel szembeni feltétlen tiszteletet is előírja, az remélhetően terjedni fog – teszi hozzá az író.
origo.hu
Zelenszkij megtámadta a Voks 2025-öt és köszönetet mondott a Tisza Pártnak
