Fellőtték az első űrvitorlást

Útnak indították tegnap a világ első napvitorlását egy orosz tengeralattjáróról a Barents-tengeren. A Cosmos–1 elnevezésű, napszéllel hajtott űrjármű új távlatokat nyithat a csillagközi utazások előtt.

Napvitorlást állítottak Föld körüli pályára tegnap. Ha az amerikai magántársaságok – köztük a Planetary Society és egy tv-súdió – által finanszírozott, négymillió dollárba kerülő vállalkozás sikeres lesz (lapzártakor ez még nem volt ismeretes), megnyithatja az utat az űrjárművek új generációja előtt, amely csillagközi távolságokat is könnyűszerrel leküzdhet – adta hírül a Reuters.
A Cosmos–1-et orosz tengeralattjáróról indították útnak a Barents-tengeren, egy ugyancsak orosz, az űrkutatás céljára átalakított interkontinentális, ballisztikus rakétával. A tervek szerint mihelyt a száz kilogramm súlyú űrhajó eléri a 800 kilométeres magasságot, Föld körüli pályára kell állnia. A BBC úgy tudja, a Cosmos–1 az első négy napban képeket készít a Földről, s csak azután bontja ki nyolc, forgatható, hajszálvékony műanyagból készült, alumínium bevonatú vitorláját, amelyet a Napból érkező elemi részecskék hajtanak majd előre. A vitorlák mindig az előre jutáshoz szükséges szögben fordulnak a hajtóerőt jelentő Nap felé.
Az úttörő kísérlet azért nagy jelentőségű, mert a Marsnál távolabbi célpontok elérésének eddig határt szabott a csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló üzemanyag. A napszéllel hajtott űrvitorlás, amelynek a napfénnyel érkező fotonok átadják mozgási energiájukat, gond nélkül eljuthatna a Naprendszer legtávolabbi bolygóira, sőt – továbbfejlesztett változata – csillagközi utazásokra is vállalkozhatna.
A napvitorlás nagy előnye, hogy lassan, de folyamatosan gyorsul, mivel a napfény állandóan éri a vitorlákat. Így a kezdeti, 160 kilométeres sebességet három év elteltével már óránként 160 ezer kilométeres tempó váltja fel. Igaz, az első napvitorlás aligha juthatna túl a Jupiteren, abban a távolságban ugyanis a napfény már nem elég erős, de a tudósok szerint a vitorlák majd űrlézerekkel is irányíthatók lesznek.
A kísérlet iránt élénken érdeklődik az amerikai NASA és az európai ESA, valamint az olasz és a japán űrkutatási ügynökség is. Ha az első próbálkozás remény- keltő lesz, valamennyien terveznek hasonló kísérleteket. Nemcsak azért, hogy megvalósulhasson a galaktikus utazás álma, hanem mert a napvitorla tudományos alkalmazásának spektruma igen széles. Colin McInnes pro-
fesszor, aki a glasgow-i egyetemen a napvitorla felhasználási lehetőségeit kutató programot vezeti, arra hívta fel a figyelmet, hogy az új eszköz – Nap körüli pályán keringve – értékes adatokat továbbíthat a Földre központi csillagunkról, de az sem kizárt, hogy a segítségével egyszer a pályájukról eltéríthetők lesznek a Földdel összeütközni készülő, veszélyes aszteroidák.