Heten is indulnak a július 10-re meghirdetett elnökválasztáson, az egyetlen esélyes azonban a lázadást elindító „Dél jelöltje”, Kurmanbek Bakijev, aki kiegyezve az „északiak” erős emberével, Feliksz Kulovval, nyugodtan várhatja a voksolást. A két nagy klán kiegyezése azonban nem hozta meg a stabilitást, a helyi hatalmasságok ugyanis külön játszmákat játszanak. A valódi tét tehát az, hogy a választás demokratikussága legalább külső jegyeiben megmaradjon, s az egyébként továbbra is felfokozott hangulat ne csapjon át utcai ütközetekbe. Az előzmények ugyancsak nyugtalanítók, s az csak a kisebb baj, hogy a nemzetközi szervezetek meglehetősen reménytelenül küzdenek a választók megvásárlása ellen.
Immár az új vezetés ellen is tüntetnek, ráadásul az átmenetben kiéleződött a klánok szemben állása is. A napokban Biskekben a vállalkozók szövetségének elnökét lőtték le, a lázadás bölcsőjében, Osban a hatalmat kezükben tartó üzletemberek ellen tüntettek, a márciusi választás veszteseinek hívei a legfelső bíróság épületét ostromolták, tegnap pedig a kormányépületbe törtek be az egyik, a listáról kettős – kirgiz és kazah – állampolgársága miatt kizárt elnökjelölt támogatói. A kétezer tüntető közül mintegy százötvenen hatoltak be egy időre az épületbe, szabályosan félresöpörve az ellenállást nem tanúsító rendőröket. A kormánytisztviselők elmenekültek az épületből.
Üzbég válasz Washingtonnak. Korlátozásokat vezetett be az üzbég kormány a Karsi-Hanabadban lévő amerikai légitámaszpont használatával kapcsolatban azután, hogy Washington az andizsáni vérfürdő nemzetközi feltárását szorgalmazta. Taskent megtiltotta az éjszakai repüléseket, valamint a nagy szállítógépek állomásoztatását. Míg a Pentagon a korlátozások állandósulása miatt aggódik, egyre nagyobb nyomás nehezedik Bush elnökre, hogy keményebben lépjen fel Iszlam Karimov rendszerével szemben. (S. G.)
