Feszültség Biskekben

A júliusi kirgizisztáni elnökválasztás előtt egymást érik az államépületek elleni erőszakos fellépések. A napokban a legfelső bíróság székházát ostromolták meg, tegnap pedig a biskeki kormányépületbe törtek be egyes háttérbe szoruló klánok hívei. Mindez igazolja azt is, hogy a demokrácia exportja az Amerika által elképzelt módon nem kivitelezhető.

2005. 06. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Heten is indulnak a július 10-re meghirdetett elnökválasztáson, az egyetlen esélyes azonban a lázadást elindító „Dél jelöltje”, Kurmanbek Bakijev, aki kiegyezve az „északiak” erős emberével, Feliksz Kulovval, nyugodtan várhatja a voksolást. A két nagy klán kiegyezése azonban nem hozta meg a stabilitást, a helyi hatalmasságok ugyanis külön játszmákat játszanak. A valódi tét tehát az, hogy a választás demokratikussága legalább külső jegyeiben megmaradjon, s az egyébként továbbra is felfokozott hangulat ne csapjon át utcai ütközetekbe. Az előzmények ugyancsak nyugtalanítók, s az csak a kisebb baj, hogy a nemzetközi szervezetek meglehetősen reménytelenül küzdenek a választók megvásárlása ellen.
Immár az új vezetés ellen is tüntetnek, ráadásul az átmenetben kiéleződött a klánok szemben állása is. A napokban Biskekben a vállalkozók szövetségének elnökét lőtték le, a lázadás bölcsőjében, Osban a hatalmat kezükben tartó üzletemberek ellen tüntettek, a márciusi választás veszteseinek hívei a legfelső bíróság épületét ostromolták, tegnap pedig a kormányépületbe törtek be az egyik, a listáról kettős – kirgiz és kazah – állampolgársága miatt kizárt elnökjelölt támogatói. A kétezer tüntető közül mintegy százötvenen hatoltak be egy időre az épületbe, szabályosan félresöpörve az ellenállást nem tanúsító rendőröket. A kormánytisztviselők elmenekültek az épületből.



Üzbég válasz Washingtonnak. Korlátozásokat vezetett be az üzbég kormány a Karsi-Hanabadban lévő amerikai légitámaszpont használatával kapcsolatban azután, hogy Washington az andizsáni vérfürdő nemzetközi feltárását szorgalmazta. Taskent megtiltotta az éjszakai repüléseket, valamint a nagy szállítógépek állomásoztatását. Míg a Pentagon a korlátozások állandósulása miatt aggódik, egyre nagyobb nyomás nehezedik Bush elnökre, hogy keményebben lépjen fel Iszlam Karimov rendszerével szemben. (S. G.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.