A tiltakozó ipari fogyasztók mellett az önkormányzatok és a nagycsaládosok számára is jelentős többletterhet jelent az augusztusi gázáremelés. A helyhatóságoknak például úgy kell előteremteniük a drágább gáz fedezetét, hogy az idén nem emelkedett a dologi kiadásokra szánt normatíva. Noha a múlt pénteken bejelentett évközi gázáremelésről szóló híradások nagy része azt hangsúlyozta, hogy a lakosság számára nem drágul a tarifa, ez csak egy bizonyos fogyasztási határig igaz. Az érvényben lévő jogszabály alapján a Mol Rt. extra bányajáradékából fenntartott alap valóban kiegyenlíti az áremelés közvetlen hatását azok esetében, akik fogyasztása nem lépi túl az évi háromezer köbméteres határt, az e fölött elfogyasztott mennyiség ára azonban a lakosság esetében is éppúgy hét százalékkal lesz magasabb augusztus elsejétől, mint a nem lakossági fogyasztóké.
*
– Nem igaz, hogy a lakosság számára nem emelkedik a gáz ára – nyilatkozta lapunknak Lázár Mózes. A Fidesz országgyűlési képviselője szerint igazságtalan a sávos kompenzációs rendszer, hiszen nem veszi figyelembe, hány családtag osztozik a fogyasztáson. – Jelenleg az a helyzet, hogy az a magas keresetű csúcsmenedzser, aki egész nap nincs otthon, s emiatt 1500 köbméter alatt marad az éves fogyasztása, komoly támogatást kap gázszámlája kifizetéséhez, a háromezer köbméteres limitet túllépő, alacsony jövedelmű nagycsaládok számára pedig emelkedik a tarifa. Azért sem igaz, hogy a lakosságot nem érinti a gázáremelés, mert a vállalkozások mindenképpen áthárítják többletköltségüket, de áttételesen az is érinti a lakosságot, hogy ezentúl többet fizetnek az energiáért az amúgy is forráshiányos önkormányzatok – állítja a politikus.
Kritikus helyzetet teremt az önkormányzatok számára, hogy az idén már másodszor emelkedik a gáz ára, hiszen a pluszköltség mellett a dologi kiadásokra szánt normatíva változatlan maradt – vázolta a helyhatóságok álláspontját Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A szakember kihangsúlyozta: az önkormányzatok kénytelenek a saját bevételeikből kompenzálni a drágulást, de ez nem egyszerű feladat, hiszen a kistelepülések alig jutnak ilyen pénzekhez, a nagyobb települések pedig már korábban maximumra emelték adóikat.
Az áremelés ellen leghangosabban a nagyfogyasztók tiltakoznak. Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma diszkriminatívnak tartja a döntést, és ezért a miniszterelnöktől kéri az új – a versenyképességet visszavető – tarifarendelet felülvizsgálatát. Lapunknak több szakértő is azt jelezte, hogy a nagyfogyasztói gázárak nem költségarányosak, s a helyzet egyáltalán nem hasonlít a megszokotthoz. Amíg ugyanis Nyugat-Európában az ipar általában jóval kevesebbet fizet ezért az alapvető energiahordozóért, addig hazánkban a nagyfogyasztói és a háztartási tarifa csaknem azonos.

Deák Dániel: A Pride nem a szabadságról szól, hatalmas globalista hálózat áll mögötte