Szombaton délután hazánk megkezdte a felzárkózást a fejlett világhoz, s annak bizonyságául, hogy valóban lendületben van az ország, máris hihetetlen eredményekről számolhatunk be. Az egyik bulvárlap felhívására több mint tizenkétezren csókolóztak egyszerre az Erzsébet hídon, ami egyedülálló teljesítmény, még sehol a kerek világon nem csücsörítettek és cuppogtak nyilvánosan ennyien egyidejűleg egy helyen. A nagy nyalakodásnak lett is visszhangja, mert a magyar virtus eme lenyűgöző megnyilvánulása bekerül a Guinness-rekordok közé, s erre méltán lehetünk büszkék. A nemek megoszlásáról nincsenek pontos adataink, így csak feltételezzük, hogy a férfiak és a nők közel azonos számban vettek részt a rekord felállításában, ezzel is jelezve, nálunk megvalósulóban van a nemek közötti teljes esélyegyenlőség. Egy ilyen világrekord pozitívan hat az országban uralkodó közhangulatra is, a dolgozók lelkesebben végzik munkájukat, könnyebben elviselik a nehézségeket, még a megrendült nemzeti identitástudat is javulhat, hiszen legalább csókolózás terén megelőztük a világot. Mit számít, hogy más nemzetek gazdagabbak, jobban élnek, amikor az ajkak összeforrására kerül a sor, akkor nincsenek sehol.
Elismeréssel kell szólnunk a kormányról is, hiszen ha jól öszszeszámoljuk, a jelenlegi koalíciónak ez az első nemzetközileg jegyzett sikere. Igaz, számos kategóriában rekorderek lehetnének, de a Guinness-könyv szerkesztői, diszkriminatív módon, nem méltányolják eléggé a magyar kormány lendületeit. Például a miniszterelnök hatalmi nyomulása kétségkívül megérdemelne egy szócikket a rekordok könyvében. Más demokratikus országban aligha találunk a magyar kormányfőéhez hasonló gyors és váratlan karriert. Még egy esztendeje sincs, hogy egy jelentéktelen minisztérium élén alkalmatlannak találtatott, és a kirúgás szélén állt. Azóta megbuktatta a miniszterelnököt, magához ragadta a kormány irányítását, majd megszerezte a pártjában is a legfőbb vezető posztját. Kizárt, hogy bármely más, magát demokratikus jogállamnak tartó országban ilyen lendületes előmenetelt produkált volna egy bizonyítottan alkalmatlan politikus.
De arra sem találunk precedenst, hogy röpke öt napon belül annyi, egymásnak homlokegyenest ellentmondó, „felelős” nyilatkozatot hordjanak össze illetékes „szakemberek”, mint az adóreform tárgyában tették. A pénzügyminiszter kedden jelentette be, a következő évben nem lesz radikális adóreform, legfeljebb egyes adónemek szabályozására kerül sor. Erre a kisebbik koalíciós párt elnöke úgy reagált, hogy nem kell komolyan venni azokat a kijelentéseket, amelyek szerint nem várható adócsökkentés. Hét végén a miniszterelnök arról beszélt, hogy soha nem ígértek korábban átfogó adóreformot, de ő néhány napon belül mégis beindítja a következő öt évre szóló, valamennyi adónemet érintő, átfogó adóreformját, mert nagyon a szívén viseli az ország versenyképességét meg a társadalmi igazságosságot. Még arra is hajlamos, hogy a grandiózus tervezet kihirdetése előtt egyeztessen a koalíciós partnerrel, mert az ő elképzeléseit is figyelembe venné, persze csak akkor, ha nem mondanak neki ellent. Könynyen lehet, már ma megtudjuk, mit rejt a lendületes reformtervezet, holnap meg azt, hogy miért marad el. Egyszer talán arra is választ kapunk, ha soha nem ígértek adóreformot, akkor miért állítottak fel egy adóreform-bizottságot, miért rúgták ki a használhatatlan reformtervezettel előálló pénzügyminisztert, az utóda miért állítja, hogy nem lesz semmiféle adóreform, ha a miniszterelnök mégiscsak előhozakodik vele.
Az adófizetők pedig csókoltatják a kormányt, a rekordok könyvébe illő idiotizmusával együtt.
origo.hu
Holttestet találtak Komáromban
