Bolívia három hétig gyakorlatilag el volt zárva a külvilágtól a lakosság tüntetései miatt. A nagyvárosokat, főként La Pazt komolyan érintették az útlezárások, mivel így az üzemanyag-tartalékok is kifogytak. Tegnapra a tiltakozók feloldották a zárlatot, megelégedtek ugyanis az ideiglenes államfő ígéreteivel. Az ország 65 százalékát kitevő indián lakosság ugyanakkor továbbra sem elégedett, s a gázágazat államosítását, valamint az alkotmány reformját várja.
Eduardo Rodríguez úgy akar majd dönteni Bolívia szénhidrogénkincsének a felhasználásáról, hogy az kielégítsen minden érdekelt felet, a lakosságot és a külföldi befektetőket is, de ennek értelemszerűen ellenáll a 12 nagy külföldi cég. Ezen túlmenően döntenie kell az exportálandó kőolajra és a földgázra kivetendő adó mértékéről, amelyben ugyancsak nem értenek egyet: a tüntetők 50 százalékra akarják emelni, a külföldi cégek 18 százalékon akarják tartani.
Az egyik leginkább érdekelt fél az Egyesült Államok, amely elemzők szerint neoliberális politikájával zavargásokba vezette Bolíviát. Ebben a dél-amerikai országban azért kezdődtek az első tüntetések, mert 2003 októberében kiderült, az Egyesült Államok spanyol és mexikói cégek részvételével akar potom áron kitermelni és hazaszállítani bolíviai földgázt. Az Egyesült Államok gyenge pontja hatalmas kőolajigénye: a szubkontinens második legnagyobb lelőhelyével rendelkező Bolívia nyersanyagára is rászorul, akárcsak Venezuela nyersolajára. Washington a közeli országból napi 1,4 millió hordót importál, ezért jó ideje nem megy tovább szóbeli figyelmeztetéseknél.
Amerika Chávezre mutogat. Hugo Chávez Evo Morales lázadóvezérnek nyújtott támogatása az egyik oka a bolíviai krízis kitörésének – nyilatkozta Roger Noriega amerikai külügyminiszter-helyettes, aki azt követően rohant ki a venezuelai elnök ellen, hogy Chávez egy nyilatkozatában Washingtont tette felelőssé a lázongásokért. A Clarin argentin lap azonban úgy tudja, épp Chávez erőfeszítései tudták megegyezésre bírni a két felet Bolíviában. (MN)
