Bizonyos szempontból szerencsés helyzetben van Szili Katalin, hiszen az államfőválasztás már régen nem róla, hanem a kormánykoalícióról és az MSZP kabineten belüli erejéről szól – vélekednek szocialista forrásaink a szocialisták szerdai frakcióülése után. A képviselőcsoportban úgy látják, hogy a megoldás kulcsa Gyurcsány Ferenc kezében van, akinek a többi szereplőhöz képest meglehetősen tág mozgástere maradt. A szocialisták egy része azt az egyszerű megoldást várja a miniszterelnöktől, hogy utasítsa kormánya SZDSZ-es tagjait a házelnök támogatására, vagy ha ezt nem vállalják, mentse fel őket. Egy másik verzió szerint a kormányfő még a voksolás előtt egyeztetni fog Kuncze Gábor SZDSZ-elnökkel, aki a megbeszélés után a koalíció megerősítésére hivatkozva bejelenti, hogy pártja támogatni fogja Szilit. Forrásaink szerint ez azonban nem valószínű, hiszen a liberálisok többsége már ezen a héten is többször határozottan elutasította az MSZP volt elnökhelyettesének megválasztását. Az MSZP-ben ugyanakkor sokan úgy gondolják, hogy Gyurcsány Ferenc akkor jár el helyesen (a saját szempontjából is), ha hagyja, hogy Szili Katalinnal együtt az MSZP elnöke, Hiller István is megbukjon. A miniszterelnök politikai túlélését ugyanis – egy esetleges 2006-os választási vereség esetén is – a pártelnöki poszt biztosíthatja. A szocialisták vezetéséhez közel álló informátoraink szerint ez a forgatókönyv azért sem zárható ki, mert Gyurcsány akár már az ellenzék jelöltjével, Sólyom Lászlóval is egyeztethetett.
A baloldali koalíció számára ugyanis az egyik legfontosabb kérdés, hogy a leendő köztársasági elnök mikorra írja ki a 2006-os választásokat.
*
Amennyiben erre májusban kerülne sor, akkor még a jelenlegi parlament dönthetne a legfőbb ügyész utódjáról, aki egy esetleges Fidesz-kormánnyal szemben ellensúlyt képezhetne. Az MSZP-ben tehát nem zárják ki, hogy az Alkotmánybíróság első elnöke hajlandó lenne figyelembe venni a szocialista–liberális kormánynak az országgyűlési voksolás időpontjára vonatkozó elvárásait.
Eközben Hiller István még mindig optimista: ha az első fordulóban nem választják meg Szili Katalint, akkor második forduló lesz, aztán harmadik forduló, aztán Szili Katalin lesz a köztársasági elnök. A politikus cáfolta, hogy rendkívüli MSZP-kongreszszust hívnának össze, ahol a szocialisták legfőbb döntéshozó szerve új jelöltet állíthatna. Úgy tudjuk egyébként, hogy Hiller a minapi frakcióülésen bejelentette: az ő felelőssége 178 MSZP-voks biztosításáig terjed. A képviselőcsoportból ezzel szemben figyelmeztették, hogy a pártelnök felelőssége Szili Katalin megválasztásáig terjed. Korábban már megírtuk, hogy ha a házelnökből nem lesz államfő, Hiller István megbukott.
Ha Suchman Tamáson múlna, a pártelnök a posztján maradhatna, a kancellária MSZP-s államtitkára szerint ugyanis felelős politikus számára csak egy lehetőség maradt: megválasztani Szili Katalint. A politikus Barcson járva szembesült az emberek véleményével, akiket az foglalkoztat, hogy „vajon egy főként pesti értelmiségre támaszkodó párt miért utasítja el a vidék jelöltjét”. Suchman szerint „hihetetlen nagy a támogatottsága” a házelnöknek. Úgy véli, „a parlamenti demokrácia megcsúfolása”, hogy az SZDSZ nem akar részt venni az államfő megválasztásában, bár – vélekedett – a kialakult helyzettől függetlenül a koalíció fenn fog maradni.
Fodor Gábor békéscsabai sajtótájékoztatóján Hillertől eltérően értelmezte a köztársaságielnök-választást. Az SZDSZ ügyvivője elmondta: a dolgok jelenlegi állása szerint ha az első forduló után nincs rendkívüli MSZP-kongresszus, és nincs másik jelölt, akkor a harmadik fordulóban Sólyom Lászlót fogják megválasztani köztársasági elnöknek. A képviselő az MTI-vel közölte: nincsen tisztában a realitásokkal az, aki Szilit támogató jobboldali szavazatokban bízik.
Tegnap a házbizottság elvetette az MDF nyilvános szavazásra vonatkozó felvetését, mivel a titkos szavazás kialakult hagyományai, „bármennyire is éles politikai küzdelem van az oldalak között, mégsem forgathatók fel”.
Sólyom László 1942-ben született Pécsett. A pécsi egyetem jogtudományi karán jogi diplomát, az Országos Széchényi Könyvtár képzésében felsőfokú könyvtárosi oklevelet szerzett 1965-ben. Egy évig a kispesti bíróság fogalmazója, majd három évig a jénai Schiller Egyetem tanársegédje volt. 1983-tól az ELTE jogi kar polgári tanszékének tanára, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője, 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem tanára. 1989-től egy éven át az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, majd nyolc éven át a taláros testület elnöke volt. A rendszerváltozás idején az MDF képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein és tárgyalásain. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 2001-ben választották meg.
Szili Katalin 1956-ban született a Somogy megyei Barcson. A pécsi egyetem jogtudományi karán 1981-ben jogi diplomát, 1992-ben az ELTE Természettudományi Karán humánökológusi végzettséget szerzett. Első munkahelye a Pécsi Városi Tanács, ahol gyámügyi előadóként dolgozott, később a Dunántúli Vízügyi Igazgatóság jogtanácsosa, hatósági osztályának vezetője lett. A Magyar Szocialista Munkáspártnak 1983-tól, a jogutód MSZP-nek megalakulásától tagja. Az Antall-kormány idején a párt parlamenti frakciójának szakértője, a Horn-kormány idején a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára volt. 1997 és 2001 között az MSZP Baranya megyei szervezetének elnöke, 2000– 2004-ig a párt elnökhelyettese, 2002-től a T. Ház elnöke.
