A franciaországi referendum előtt mindenki azt hangoztatta, hogy Párizs szava nagyban meghatározhatja a többi tagállam lakosainak véleményét is. A nem győzelme után pedig már nem is fért kétség ahhoz, hogy az alkotmány Hollandiában is elbukik. Sajátos azonban, hogy utóbbi ország lakossága erőteljesen felzúdult a vád ellen, miszerint a szomszédos nagy országtól tennék függővé véleményüket. Ezt pedig a népszavazás előtt készült utolsó felmérés is megerősítette, hiszen míg az ellenzők arányát korábban mindvégig hatvan százalék körülire taksálták, addig a hajrában ez a szám ötvennégy százalékra esett.
Az utóbbi hetekben számtalan alkalommal elhangzott, hogy az alkotmány összefoglalná, korszerűsítené és továbbfejlesztené az EU korábban kötött szerződéseit, elvetése viszont annak bizonyítéka lenne, hogy az unió bővítése túl gyors folyamat. Mindazonáltal, ahogy Franciaországban, úgy Hollandiában sem csak az alapdokumentumról szólt a vita, hiszen a kormány népszerűtlensége, az elmúlt évek politikai alapú gyilkosságai, a megnövekedett bevándorlás egyaránt az uniós integráció lassításának törekvésére buzdítja a hollandokat. A támogató érvek között szerepel ugyanakkor a közbiztonság növekedése, a munkahelyek javuló garantáltsága, az emberi jogok kiterjesztése. A dokumentum uniós támogatói szerint a tavaly ősszel aláírt dokumentum ratifikálásának folytatódnia kell, és kísérletet kell tenni az abban foglaltak minél szélesebb körű végrehajtására.
A 11,6 millió holland szavazó este kilenc óráig adhatta le voksát. Az eredményeket éjfél előtt nem sokkal hozták nyilvánosságra. A hágai parlament két házának később a lakosság akaratát – elvben nem kötelezően – követve kell ratifikálnia vagy elvetnie az alkotmányt. A kormány azt ígérte, amennyiben a részvétel meghaladja a harminc százalékot, mindenképpen figyelembe veszik a végeredményt.
Jan Peter Balkenende kormányfő kedd este még egy utolsó kísérletet tett az alkotmányt támogatók táborának növelésére. Egy televíziós interjúban a gazdaság előrevitelét az alkotmánytól tette függővé, azt is hangoztatva, hogy Hollandia jövője egyértelműen Európában van.
Közben kiderült, hogy az Európai Unión belüli együttműködést leginkább támogató Luxemburgban is kezd jócskán teret nyerni az EU alkotmányos szerződését elutasítók tábora, és egy esetleges nem a július közepi népszavazáson magával ránthatná a fontos uniós posztokra esélyesnek tartott Jean-Claude Juncker miniszterelnököt. A Financial Times című brit napilap szerint a támogatók táborának aránya egy hónap alatt 59-ről 46 százalékra esett vissza, míg az elutasítást tervezők köre 23-ról 36 százalékra nőtt. A jelenségben minden bizonynyal nagy szerepe van az alkotmány elleni franciaországi és hollandiai érveknek. A tíz éve a kormány élén álló Juncker – a francia és holland vezetőkkel ellentétben – mindmáig nagyon népszerű hazájában, és sokan őt várják az alkotmánnyal létrehozandó uniós elnök posztjára. Ő azonban máris azzal fenyegetőzött, hogy távozik a kormány éléről, ha a július 10-i szavazáson a szerződés nem nyeri el a 460 ezer fős lakosság tetszését.
Más nyugati lapok ezzel párhuzamosan a politikai elit és a közvélemény között kialakult szakadékkal magyarázták az európai alkotmány elutasítását, új irányok megszabásának szükségességét emlegetve kommentárjaikban.
Hollandia történetében az első átfogó népszavazásra került sor tegnap. Az MTI szerint utoljára 1797-ben, a francia megszállás alatt Batáviai Köztársaság néven működő bábállamban szólították szavazásra a népet. A mostani voksolás mindazonáltal nem csupán egy ország, hanem 25 állam sorsát érintette.
Amerikai vélemény. Az európai alkotmány francia részről történő elutasításának legfőbb következménye amerikai szempontból az, hogy a fontos nemzetközi ügyekben a Bush-adminisztrációnak a folyamatosan gyengülő nyugat-európai kormányok közül lassan nem lesz kivel tárgyalnia. Jacques Chiracot most érte hatalmas csapás, Gerhard Schröder gyakorlatilag elvesztette hatalmát, Silvio Berlusconi kormánya borotvaélen táncol, míg Tony Blairt a legutóbbi választások gyengítették meg – írja az International Herald Tribune. (K. Z.)
