Olvasom, hogy miközben egyetlen magyar szárazföldi zászlóalj sem teljesíti a NATO elvárásait, a Magyar Honvédség tovább bővíti külföldi szerepvállalását. Szudánba törzstiszteket, Koszovóba további katonákat, Afganisztánba pedig – központi költségvetésből fizetett – újjáépítési csoportokat küld Magyarország. Ők utaznak, te fizeted…
A kormány növeli a magyar hadsereg külföldi szerepvállalását. Már majdnem azt írtam, hogy honvédség, mármint azoknak a vitéz fiataloknak a serege, akik a magyar hazát – a hont – védik. Ők lennének a honvédek. Tessék elővenni a földgömböt, tisztelettel. Afganisztán azért távolabb van, mint Tiszalök vagy Ceglédbercel. Ráadásul az ottani magyarok lélekszáma is elenyésző, vagyis nincs milyen magyar hont megvédeni. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter természetesen megmagyarázza, miért kell magyar törzstiszt a szudáni sivatagba, és mi a fészkes fenét keres a tálib afgánok közt Szabó III. János törzsőrmester, aki eddig legfeljebb a hortobágyi kilenclyukú hídig csapott ki birkanyájával.
Egyszer csak megkérdi valaki Juhász excellenciás uramat, mondaná már meg, mi dolga volt Afrikában, Ázsiában, a Balkánon ennek a lerobbant ármádiának, miért nem a betakarításnál segédkeznek – mindjárt itt a Péter, Pál (június 29.) –, vagy az elhajigált színes üvegek begyűjtésénél, esetleg besegítenének a kékfestőknek, ahol most nagy a létszámhiány.
Juhász Ferenc Ázsiát és Afrikát célozta meg. Talán jobban tette volna, ha Celldömölknél megáll. Netán zsoldot emel a puskaporban megpörkölődött magyar hadfiaknak.

Megszavazta a közgyűlés a költségvetést: húszmilliárddal emelik a főváros folyószámla-hitelkeretét